Bernarda Alba Háza Déván

Pattanásig feszült a húr csütörtök este a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában, ahol gyászruhába öltözött fiatalok néztek farkasszemet az érkezőkkel. 

A furcsa helyzetért a dévai magyar iskola néhány éve végzett diákja, Patkó Éva „okolható”, aki immár sikeres rendezőként és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem fiatal tanáraként irányította a magiszteri színészhallgatókat szülővárosába, a magyar iskola falai közé.  A játékszínként szolgáló aulában némán sorakozó fiatal színészekkel való szembesülés már előrevetítette a következő másfél óra drámai hangulatát.  

Federico Garcia Lorca nagysikerű művét adva elő, a marosvásárhelyi fiatal színészek pillanatok alatt a “könnyek Andalúziájába” röpítették a nézőket. Itt állt Bernarda Alba, gazdag parasztasszony háza. A ház ura meghalt. Az asszonyra és öt leányára nyolcéves gyász szakad, ami egyfajta börtönné teszi a házat. Az eladósorba került lányoknak az ablakon sem szabad kinézniük. Velük él bezártságban nagyanyjuk is, akiben az öregkori bölcsesség és szenilitás hullámai váltják egymást. A külvilágból csupán Poncia, a cseléd hoz híreket. A lányok nehezen viselik a bezártság okozta feszültséget. Vágytól égve szállnak szembe az anyjukkal, aki kétségbeesetten próbálja megőrizni a ház tisztességét és jó hírét. A faluban, ahol élnek nincs olyan férfi, aki elvenné az özvegy lányait. Csak a legidősebbnek, Angustiasnak akad kérője, de azt is csak a hozomány vonzza. Peppe el Romano valójában a legfiatalabb lányt, a csinos Adelát szereti. A házban élő nyolc asszony között a visszafojtott életvágy, a bezártság féltékenységgé, gyűlöletté érlelődik. A szűkszavú, lényegre törő szóváltások, feszes flamenkó lépések között pörögnek. A feszültség egyre fokozódik. A lányok ellenállása áttöri a gátat: Adela odaadja magát nővére vőlegényének, majd a kilátástalan helyzetben végez magával.

A sötét, feszes, mély emberi vonásokat felszínre hozó drámát, Patkó Éva nagyszerű színpadi megoldásokkal és találó szereposztással vitte színre. Az elfojtott érzések drámai megjelenítése szülte feszültség a darab első pillanatában rátelepedett a nézőre. És az előadást záró vastapssal sem igen sikerült lerázni azt!