Halhatatlan élet

Írta:
2014. október 14. 17:56 (kedd) /

Nem falrengető darab, nem görcsös kacagást kiváltó vígjáték, nem elsöprő erejű, de sokszor megnevettető, kellemes (pár perc híján) egyórás előadás az Aradi Kamaraszínházban hétfőn látott Halhatatlan élet.

A nézőnek, tudván, hogy egy Nyirő József-regényből írott egyszemélyes vígjátékról van szó, nyilván a (második világháború idején játszott politikai szereplése kapcsán meglehetősen vitatott) szerző Halhatatlan élet c. regénye jut eszébe. S ha történetesen ismeri, akkor az: ez az egyszemélyes átdolgozás csak úgy félig-meddig az a regény. Mondjuk, legfeljebb félig: annak első része, a két fiatal megismerkedése, egymásba szeretése és esküvővel végződő mátkasága, körítéssel, persze. A székely falu udvarlással, leány–legény viszonnyal, szerelemmel kapcsolatos, teljesen politikamentes leírása jellegzetes székely humorral bőven fűszerezve. A regény második fele, a fiatal házaspár nehéz küzdelme a szegénységgel, az idegen hatalommal teljességgel hiányzik, csak Dani és Anikó szép és tiszta szerelmének humoros körítése maradt meg. 

Ahogy színpadra lép a már korosodó székely legény szerepében, a rendszeres színházba járó aradi felismerni véli Kulcsár-Székely Attilát. Vagy mégse? Amikor aztán leteszi kalapját, biztosra veszi, hogy már látta – de hol is, miben is? Végre beugrik. Hát persze, jónéhány éve, a nagyszerű Virágot Algernonnakban, nehéz szerepben, emlékezetes alakítással. Sőt, a valamivel feledhetőbb Liselotte és a május számos (talán öt-hat) férfiszerepét is ő játszotta.

Ha tehát jól számolunk, harmadszor lép aradi színpadra a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze, az eddigiektől teljesen eltérő szerepben, amelyet nagyon hitelesen alakít, és pár mondat erejéig az apa, keresztanya, após bőrébe bújva sokoldalúságát is megcsillantja. Az általa szerkesztett könnyed vígjáték a fiatalokkal az egykori, a vagyoni különbségekre érzékeny székely falu guzsalyos-bakteres-leánykérős szokásainak, hagyományainak egy részét is megismerteti. De főleg nevettet, szórakoztat góbés humorával, s a színházi közönség nagy részének ez tökéletesen elég is.

Hozzászólások