Háromnapos bábelőadás-sorozat a Bábszínház Világnapja alkalmából

Világszerte március 21-én ünneplik a Bábszínház világnapját, mely évente százezres nézőtömegeket mozgat meg, főként gyermekeket. 2000-ben, a németországi Magdeburgban szervezett XVIII. Bábművészek Nemzetközi Uniójának Kongresszusán született az ötlet, miszerint ki kellene nevezni egy nemzetközileg elismert bábjátszási világnapot. 

Végül, 2002-ben az Amerikai Egyesült Államokban, Atlantában állapodtak meg a március 21.-ében és kinevezték a Bábszínház világnapjának.

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a Bábszínház világnapja, ugyanúgy mint a mesékben három napig tart. Naponta két-két előadással várja nézőit az intézmény, a következő műsorrend szerint:

Március 19-én 10 és 13 órától: Zián&Kopik, azaz két környezet- és gyermekbarát manó. Remek cimborák, és van egy közös vállalkozásuk: a legjobb válogató szakemberek, igazi profikként végzik munkájukat. Mindenre gondjuk van, leginkább a környezetükre. Ők ismerik legjobban a fém-, műanyag- és papírhulladék helyét. Vidáman, felelősségteljesen végzik feladatukat, s mindig van idejük rácsodálkozni az őket körülvevő világra. Játék- és kísérletező kedvük határtalan. Jelszavuk: „Ne legyünk csoda híján, itt vagyunk mi: Kopik s Zián!" Örömmel osztják meg szakmai tudásukat gyerekekkel, felnőttekkel. Manónyelvük mindenki számára érthető. Az előadást Palocsay Kisó Kata rendezte.

Március 20-án 9 óra 30 perctől és 11 óra 30 perctől: Vagabondó. Karel Čapek meséjének története – mely napjainkban különösen aktuális – egy fiatalról szól, akit rettegett rabló édesapja már egészen kicsi korától kolostorban neveltet. A felcseperedett finom lelkű, jól nevelt ifjú apjának halálos ágyánál ígéretet tesz arra, hogy folytatja a családi hagyományt, és belőle is rabló lesz, a feladat azonban túlságosan nehéznek bizonyul a naiv Vagabondó számára, így többször válik kifosztottá, mint fosztogatóvá, de ez nem tart örökké. Kit nevezhetünk rablónak, és mit jelent egyáltalán rablónak lenni? – teszik fel a kérdést az alkotók. Peter Pashov és Zheni Pashova bolgár rendezőpáros előadása egyaránt szól gyerekeknek és felnőtteknek.

Március 21-én 9 és 11 órától: Borsszem Jankó. Az előadás a székely népmesék világából és nyelvezetéből táplálkozik. Az előadás kerettörténetet állít Borsszem Jankó meséje köré, mégpedig főhősünk, Balázska történetét – az ő jellemfejlődését követhetjük végig: megláthatjuk, miként győzi le saját Borsszem Jankója segítségével a benne lakozó félelmeket, s hogyan áll vissza ennek következtében a jó testvéri viszony közötte és nővérei között. Csató Kata előadását a tizennégy év alatti korosztálynak ajánljuk.

A Vagabondó és a Borsszem Jankó előadások zenéjét Cári Tibor szerezte, akit idén májusban a Színházi Zene Különdíjjal jutalmaz a Román Színházi Szövetség (UNITER).

Az előadásokat a színház stúdió termében lehet megtekinteni. Naponta, minden második előadás után a nézőtéren levő gyerekeknek alkalma adódik, hogy még egy óra leforgása alatt, a bábszínészek jelenlétében, betekintést nyerjenek a bábjátszás rejtelmeibe.

A jegyek ára 10 lej, valamint 5 lej leszállított áron. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház támogatja Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 kezdeményezést.