Hazai vizeken az Erdélyi Bárka

Szerda délután a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében a Kölcsey Egyesület meghívására Serdült Benke Éva szerző – erdélyi születésű, Pakson élő tanár, író – jelenlétében mutatták be Erdélyi Bárka című könyvét.

A szerző említett kötetének bemutatása mellett a jelenlévők tömör ízelítőt kaptak S. Benke Éva egy korábban megjelent könyvéből, az Elindultam szép hazámba című kötetből is, tehát gyakorlatilag egy helyett két könyvvel ismerkedhettek meg az eseményre érkező irodalombarátok.

Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület titkára házigazdaként köszöntötte a szerző mellett Gutai Istvánt, az Elindultam szép hazámba című kötet felelős kiadóját, Gutai Júliát és Ujj János helytörténészt.

Az Erdélyi Bárkacímű könyv Ujj Jánosnak egy-egy fejezet részletes bemutatása alapján került közelebb a jelenlévőkhöz, a kötetet ismertette még Gutai István, valamint Gutai Júlia felolvasásai tarkították a könyvbemutatót.

Berecz Gábor röviden összefoglalta, hogy a könyv tartalma alapos történelmi tanulmány eredménye, főképp a mai Magyarország határain kívül lévő területek történelme, és elmondta azt is, hogy szerinte a szülőhely nyomot hagyott a szerző gondolkodásmódjában. Aztán ismertette a tartalmat: történelmi és művelődéstörténeti esszék fűzére olyan témákkal, mint kastélyok és lakóinak sorsa a XI. századtól kezdve, a koronavárosok történetei, a telekiek, Bözöd pusztulása, és ami az aradiakat közvetlen érinti, a Bohus Antóniáról, világos Nagyasszonyáról szóló fejezet is található a kötetben.

„A könyv tulajdonképpen egy híd, ami a múltból a jelenbe és innen a jövőbe vezet. Az egész könyv tartalma egy őszinte, belső aggódás nemzetünk sorsáért” – így foglalta össze Berecz Gábor.

Gutai Istvántól megtudtuk, hogy az Erdélyi Bárka a szerző harmadik kötete, az első kettő (A meg sem ismert Palágyi – 2007, Elindultam szép hazámba – 2011) a paksi városi könyvtár kiadásában, ez utóbbi pedig a szekszárdi Babits Kiadónál jelent meg.

A könyvet lapozgatva, első látásra feltűnik, hogy Serdült Benke Éva egy Kányádi-verssel (Noé bárkája felé) vezeti be a kötetet, majd minden fejezetet egy-egy József Attila-idézettel indít. Az est folyamán a jelenlévők magyarázatot kaptak minderre.

„Irodalomtanár lévén, a József Attila-idézetek hatottak meg engem, és kerestem a megfelelő sorokat a fejezetekben szereplő témakörökhöz. Így minden fejezethez megpróbáltam a legtalálóbb idézetet kiválasztani, remélem sikerrel.”

És hogy miért éppen aNoé bárkája felé című Kányádi-vers? Mert a szerző ennek alapján adta saját kötetének a címét.