Humorparádé

Írta:
2016. október 30. 19:49 (vasárnap) /

Nagy „bulit” jelentett be az RMDSZ szombat estére, a Humorfesztivál Road-showt. Méghozzá teljesen szokatlan helyre, az Arta moziba: a bérléséért biztosan fizettek, s ez a bér, akármilyen kicsi is lett volna, még mindig jóval meghaladja a szokásos bevételt – a mozik nálunk mondhatni haldokolnak. Amikor legutóbb, úgy három esztendeje, az Arta moziban jegyet váltottam egy előadásra, másodmagammal (!) néztem végig egy nem is rossz filmet.

Ehhez képest szombaton voltunk kb. nyolcvanan a kétszáz-valahány férőhelyes teremben, és igaza lehetett a rövid, humoros bevezetőt tartó Faragó Péter megyei RMDSZ-elnöknek: aki nem jött el, az utólag szánja-bánja.

Hogy mennyire, arról nincs információm, de ahhoz biztosan elég jó és szórakoztató volt a karaván aradi műsora, hogy érdemes legyen megnézni.

Először Cripto (ez persze művésznév) bűvészmutatványokkal bűvölte el közönségét (ez a műfaj minden korosztálynál bejön), közben – az általános bűvészszokástól eltérően – társalgott is a közönséggel, bevont a mutatványaiba is három-négy nézőt, és ezekből a jelenetekből sem hiányzott a humor. Aztán András Előd lépett fel, többek között székelyekről szóló számával (hogy Székelyföldön hogy fogadják a csípős csipkelődést, nem tudom, de Aradon „bejött”), végül Kun Zsolt zárta a majdnem két órás estet. Amely, szerintem, mindenkinek tetszett (még e sorok írójának is, aki pedig, némi önteltséggel szólva, igényes a humor iránt, hiszen sok, igazán szellemes poént hallhatott), egyeseknek pedig annyira tetszett, hogy egyfolytában hangosan nevettek.

Szóval: nem csalódtunk. A legjobb poént azonban, szerintem, az az aradi család produkálta, amelyik úgy háromnegyed hét táján vonult be a terembe. A férj, akit történetesen ismerek, maga is kivételes humorral bír és legfeljebb csak sok pénzért hagyna ki egy ilyen előadást. Nos, előadás után „meginterjúvoltam” késésének okáról, és kiderült: valami véletlen folytán ő hét órai kezdetről tudott, s miután fél hétkor semmi mozgást nem látott a mozi előtt, nyugodtan ácsorgott, hogy majd csak jönnek mások is, miközben benn már javában folyt az előadás. Ami még hátra volt belőle, azt, szerencsére, élvezte.

Hozzászólások