Panna második könyve – írva és énekelve

Szülők, nagyszülők, gyerekek szép számmal megjelentek pénteken délután a Jelen Ház nagytermében, ahol az Arad Megyei RMDSZ Nőszervezete és a Jelen Ház szervezésében került sor Nagyálmos Ildikó Panna második könyve című gyermekverses kötetének a bemutatására.

Nagyálmos Ildikó székelyudvarhelyi költő, újságíró, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen egykori munkatársa, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának alapító tagja. Eddig öt kötete jelent meg, az első kötetei lírai, szerelmes hangvételűek voltak, majd kislánya születése után elkezdett gyermekverseket írni. Bár erről a megnevezésről ő nem vélekedik egyértelműen.

„Amikor a költőnek gyermeke születik, akkor elkezd gyerekverseket írni. Egyébként nem is tudom, hogy ezek egyáltalán gyerekversek-e. Egyáltalán, mi a különbség a felnőtt és gyerekversek között? Talán az, hogy azokat az élményeket írtam meg, melyeket esetleg Panna átélt, vagy én azt képzeltem, hogy átélt. Igazából nem is tudok válaszolni arra, hogy milyen egy gyerekvers” – vallja a szerző.

Böszörményi Panna, a könyv főszereplője jelenleg első osztályos kisdiák, és nagy magabiztossággal, irigylésre méltó talpraesettséggel és felnőttes komolysággal, de mégis gyermeki szerénységgel és bájjal válaszolgatott Jámbor Ilona kérdéseire.

A könyvbemutatón jelen volt Márton Éva, a kötet illusztrátora. Éva magyardécsei (Beszterce-Naszód megye) születésű, Kolozsváron végzett filozófia szakot, festeni csak 2010-ben kezdett, de hamar kiderült, hogy nagy tehetsége van hozzá.

„Ki akartam próbálni magam a gyerekkönyv-illusztráció terén is. Egy közös ismerősünk által megismerkedtem Ildikóval, elmondtam neki, hogy szeretném illusztrálni egy könyvét, erre ő megírta a Fűszerbolt című verset, melyet én rögtön illusztráltam. Akkor nagy kedvet kaptam hozzá, Ildikónak is tetszett annyira, hogy tíz vers helyett 30 született” – meséli Éva.

„Elsősorban Éva a felelős azért, hogy megírtam a második kötetet. Tudni kell rólam, hogy ha feladatot kapok, akkor azt teljesítem legjobb tudásom szerint. Tavaly megkeresett Éva, hogy szeretné illusztrálni egy könyvemet, de hát nekem akkor éppen nem volt, amit. Ezért nekifogtam a versírásnak, Éva illusztrálta, és megszületettPanna második könyve. Zsigmond Emesének, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztőjének szintén nagy szerepe van abban, hogy megírtam ezeket a verseket, hiszen havonta kéri tőlem a verseket. Határidőre nagyon jól tudok teljesíteni, de magamtól nem szoktam leülni, és verset írni” – fűzi hozzá Ildikó.

A kötetben vannak versek az évszakokról, Panna óvodás élményeiről, iskolához fűződő versek is születtek, ebből csupán 2-3 darab, hiszen Panna még csak első osztályos. Elmondása szerint nincs különösebb kedvence, az összes verset szereti, sőt nagyrészüket fújja kívülről is akár szavalni, akár énekelni kell.

Ezt bizonyítandó el is szavalta rögtön a Csokiverset, majd két másikat elénekelt.

A Panna második könyvePanna-dalok címen CD-mellékletet is tartalmaz, a verseket ezúttal is, akárcsak az első kötet esetében, a székelyudvarhelyi Orbán Ferenc zenésítette meg, a 30 versből tizennégyet. A népzenei elemekkel fűszerezett, megzenésített versek kellemesen szólnak, fülbemászó dallamuk hamar éneklésre készteti a hallgatót.

Jámbor Ilona kérdésére, hogy lesz-e következő Panna-kötet, a szerző így válaszolt: „Lehet, ha majd a serdülő éveit megírom, vagy lesz majd egy +18-as kötet Pannának a mindennapjairól… Nem tudom. Ha kapok egy feladatot, amivel valami jót tehetek, és látok benne fantáziát, akkor lesz még folytatás. Az lehet, hogy kisebb lesz, mert a második kötet mérete már csökkent az elsőhöz viszonyítva, de biztos lesz még”.

A könyvbemutatón Anghel Orsolya nagycsoportos kislány egyedüli önkéntes jelentkezőként csodálatos szavalatával lenyűgözte a közönséget. A kislány Nagyálmos Ildikó egyik versét adta elő.

A könyvbemutató dedikálással zárult, de ezzel még nem volt vége az eseménynek, hiszen a teremben felcsendültek a Panna-dalok, miközben lehetett kifestősözni, énekelni, játszani, Takács Márta arcfestésének köszönhetően szebbnél szebb motívumok jelentek meg a gyermekarcokon.

Böszörményi Pannának még sok játszanivalója van, valószínűleg nem foglalkoztatja a gondolat, hogy Petőfi Arany Lacikája, Szabó Lőrinc Lócija, valamint Hervay Gizella és Szilágyi Domokos Kobakja után most már ő is bevonult az irodalomtörténetbe.