A vajdahunyadi képzőművészeti galériában a hét elején nyílt meg a Gy. Szabó Béla-emlékkiállítás, mely az alkotó halálát követően 120. alkalommal tárja fel a közönség előtt az erdélyi fametszés koronázatlan királyának világát. A Fazakas Tibor vajdahunyadi grafikus felkérésére megrendezett tárlaton 41 keretben 88 alkotást vehetnek szemügyre a látogatók, olyan gondos válogatásban, mely ízelítőt ad Gy. Szabó Béla teljes életművéből.
– Számomra is izgalmas és örömteli ez a kiállítás, hiszen Gy. Szabó Béla művei első ízben kerülnek bemutatásra Vajdahunyadon. Az alkotó sem életében, sem azután nem volt jelen itt a képeivel. Ezért is igyekeztem olyan anyagot összeállítani, mely rálátást biztosít valamennyi alkotói korszakára – magyarázta Ferenczy Miklós lelkipásztor, a Gy. Szabó Béla-hagyaték őrizője, gondozója. A művész közvetlen társaságában gyermekeskedő, felcseperedő Ferenczy Miklós tárlatmegnyitó beszédében szinte érinthető közelségbe hozta Gy. Szabó Béla lelkét, életét, gyulafehérvári gyermekéveit, a budapesti műszaki egyetemen töltött diákéveket, a kolozsvári villamossági gépgyárban ledolgozott időt, amikor csak az éjjeli lámpa fényénél rajzolhatta ki lelkéből a felfordult világrendben születő érzéseit. Ott lehettünk lélekben a Kós Károllyal való találkozáson, melyen elhangzik a sorsfordító kérdés: „Fiatalember, maga miért nem mászik fára?” Végigkísérhettük a művészt a Koldusok és a Liber miserorum metszetsorozatok megalkotásának idején és bizakodó lélekkel barangolhattuk be vele a Balaton, Olaszország és a Balkán napfényes tájait, melyeket pasztelleken, majd az 50 fametszetet tartalmazó Liber Vagabundisorozatban örökített meg. – Gy. Szabó Béla művészi pályájának második szakaszában szembeötlő változás látható: metszetein a fekete fehér vonalak addigi aránya felborul, megsokasodnak a fehér fénynyalábok. A ragyogó fény a maga teljességében széles skálán tündököl: vizeken, partokon, embereken, köveken, lombokon, állatokon. A harmónia megtalálásának ideje ez, melyet a tér lehetőségeinek végtelenségig való kihasználása, a természet erőinek ezerarcú bemutatása, az emberi lélek érzékeny rezgéseinek ábrázolása jellemez – ismertette az alkotó életútját Ferenczy Miklós.
A vajdahunyadi tárlatmegnyitón két nyelven (magyarul és románul) elhangzó életmű-bemutatást követően a közönség már ismerősként tekinthetett a különböző alkotói korszakokban született metszetekre, rajzokra, pasztellekre. – Gy. Szabó Béla nyolc évtizeddel ezelőtt kezdett el alkotni. Vágya mindig az volt, hogy az idő megőrizzen valamit abból, amit csinált. Ennek a feladatnak messzemenően eleget tett. Emberi létünk mozzanatai, az erdélyi és távoli világ szépségei tárulnak elénk közel 14 000 rajzán, 2000 pasztelljén, mintegy 150 olajképén és közel 1500 fametszetén – fogalmazott Ferenczy Miklós. Mint mondta: e gazdag hagyatékból úgy válogatta össze a vajdahunyadi kiállítás anyagát, hogy a jól ismert metszetsorozatok néhány darabja mellett eddig soha ki nem állított munkák is megjelenjenek. – Számomra minden egyes kiállítás kihívást jelent. Elhozhattam volna a Gy. Szabó Béla halála után bekeretezett mintegy 250 kép bármelyikét, hiszen mind újdonságként hatottak volna. De arra törekszem, hogy minden tárlaton megjelenjen néhány eddig be nem mutatott alkotás. Itt is vannak pasztellképek, rajzok, sőt metszetek is, amelyeket eddig nem látott a közönség – fogalmazott Ferenczy Miklós. Elmondta továbbá: a gazdag művészi hagyatékból a kolozsvári Gy. Szabó Béla-galéria állandó kiállítása mellett nyolc székelyföldi városnak adományozott egy-egy tárlatnyi anyagot. A vajdahunyadi tárlatmegnyitó alkalmával a Cserna-parti várost is megajándékozta egy nagyméretű metszettel, mely egy román pásztor portréját jeleníti meg, háttérben a Bucura-tóval. – E képen Hunyad megyei táj tárul elénk. Úgy gondoltam, ha ez majd felkerül a falra, és az emberek látni fogják, talán lesz, aki közelebb megy és elolvassa, hogy ez Gy. Szabó Béla kolozsvári grafikusművész hagyatékából ajándék a vajdahunyadi önkormányzatnak, és örömét leli majd a kép szemlélésében. Ez az örömszerzés az igazi mozgatórugója a művésznek és nekem is, aki e gazdag hagyatékot őrizhetem, gondozhatom – mondta Ferenczy Miklós, átadva a metszetet Horia Gherghina vajdahunyadi képzőművésznek.
A Gy. Szabó Béla-emlékkiállítás szeptember végéig marad a vajdahunyadi képzőművészeti galériában, majd októberben Déván is bemutatásra kerül.
Hozzászólások