Vers a költészet napján

Április 11. a magyar költészet napja, idén immáron 52. éve. Aradon a Kölcsey Egyesület vállalta fel a József Attila születésnapjára rögzített esemény megünneplését a Csiky Gergely Főgimnáziumban megtartott rendezvénnyel. S mi lehet szebb dolog a költészet napján, mint egy új verseskötet szárnyra bocsátása?

Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke bevezetőjéből kiderült: tulajdonképpen két bemutatóról van szó. Az egyik a megújult, mostantól 3 Havi Szemle címmel megjelenő aradi közművelődési folyóirat elindítása. A Kölcsey kiadványa ezentúl évente négyszer (március, június, szeptember, december) fog megjelenni, az évszakokra jellemző színes borítóval (az első borítólapja zöld). De nem csak ennyi lesz a változás: megpróbálták rendszerezni a tartalmat, „rovatolni” az eljövendő századok aradi magyarsága számára a kulturális historia domust. (...ha még lesz akkor magyarság – tette hozzá a Kölcsey-alelnök. Hátha...) Elmondta, hogy most együtt ünnepelnek a Tóth Árpád Irodalmi Körrel, amely tulajdonképpen a Kölcsey Egyesület irodalmi köre, és a lap azért is van, hogy alkotásaikat megjelentessék benne.

Jankó András, a Kölcsey elnöke megemlítette, hogy két évvel ezelőtt a Költészet napjára Brittich Erzsébet, egy éve Szabó Péter verseskönyvét jelentették meg (a mostani Szép Mária-kötet a Fecskés Könyvek 33. darabja), és köszönetet mondott a Gutenberg Kft. nyomdának, személyesen Szilágyi Árpádnak a szép kiállításért, Méhész Katinak a közreműködésért.

Regéczy Perle, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke Áprily Lajos gyönyörű versét idézve örömének adott hangot, hogy mostantól együtt ünnepli a Kölcsey és a Tóth Árpád e napot.

S hogy a dísztermet megtöltő közönség némi ízelítőt kapjon a számára még ismeretlen, most bemutatott verseskönyvből, Brittich Erzsébet (maga is költő, képzőművész, jó versmondó) két részletben költeményeket olvasott fel.

Dr. Brauch Magda – Szép Mária Ha megszületik a szó... c. verseskönyvének előszó-írója – a tőle megszokott hozzáértéssel beszélt a kötet verseiről, megállapítva: a szó – a magyar szó – kifejezetten hangsúlyosan szerepel bennük. („Mi az hogy anyanyelv / mi az hogy szent / s a testünk ha porba húll / a szavunk hová ment?”)

Szép Mária nem verseiről, hanem életének néhány meghatározó epizódjáról beszélt. Pankotán született, tízéves korától Aradon élt – mindkét helyen néhány háznyira Csiky Gergely, illetve Tóth Árpád szülőházától; Pankotáról a világosi vár romjaira látott, és tavaly, vallotta be, amikor a magyarországi Gyuláról éppen Elekre költöztek, szinte sírt, hogy nem tud részt venni sehol az október 6-i koszorúzáson... „Nagyon örülök, hogy 12 évvel román verseskönyvem megjelenése után magyar kötetem is napvilágot látott. Nem értem meg hiába a 70 évet” – mondta meghatódottan.

A bemutatónak azonban még nem volt vége: a Csiky dísztermének előcsarnokában a Szép házaspár mintegy húsz festményének, rajzának kiállítását is megtekinthették a jelenlévők Ódry Mária festőművész kalauzolása mellett. A sok szép és értékes verset tartalmazó, bár terjedelmére nézve nem éppen testes kötetet a költőnő néhány ceruzarajza és férje, Szép Zoltán ismert aradi műépítész-festőművész (egykori Pataky Sándor- és Hajós Imre-tanítvány) alkotásai illusztrálják.

A jó hangulatú, szeretetvendégséggel zárult bemutatón a költőnő dedikálta kötetét.