Oroszország lesz Európa partnere az ExoMars-küldetésekben

Oroszország a múlt héten bejelentette az Európai Űrügynökségnek, hogy partnere lesz az ExoMars-missziókban.

Ezek a küldetések egy keringő és egy landoló egységet ölelnek fel. Korábban a NASA volt Európa partnere, azonban februárban a büdzsét érintő aggodalmak miatt kiszállt a projektből.

Az űrügynökségek vezetői – Vlagyimir Popovkin a Roszkozmosztól és Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökségtől (ESA) – múlt pénteken találkoztak Moszkvában, hogy megvitassák a közös Mars-missziók sorsát, melyek 2016-ban és 2018-ban indulnának. Az ESA e két küldetést hívja ExoMarsnak.

Az ESA tavaly kereste meg először Oroszországot és kérte meg, hogy legyen teljes jogú partnere, miután a NASA költségvetése már azelőtt ingatagnak látszott, hogy az amerikai fél idén februárban hivatalosan is bejelentette volna kihátrálását a projektből.

A Roszkozmosz közleménye szerint a szakemberek megegyeztek abban, hogy a Mars kutatása mindkét ügynökség „közös tudományos érdeklődését reprezentálja.” A Roszkozmosz és az ESA az orosz űrügynökség közleménye szerint 2012 végén írja alá a hivatalos egyezményt.

Oroszország két Proton rakétát szolgáltat majd, hogy az ExoMars keringő és landoló egységet két küldetés során felbocsáthassák. A Thales Alenia Space a 2016-os keringő szonda gyártója. A készülék a marsi atmoszférában metán és egyéb nyomgázok mérésére alkalmas szenzorokat kap majd. Ezzel a 2016-os küldetéssel indul el egy európai landolást demonstráló egység is. A brit Astrium Satellites fejlesztette robot két évvel később, 2018-ban indul. Orosz fejlesztésű landolási rendszer szállítja majd a vörös bolygó felszínére.

A korábbi tervek szerint mindkét missziót Atlas 5 rakéták vitték volna fel, és a NASA emellett készülékeket, valamint a robot landolási rendszerét is szolgáltatta volna. Ezen utóbbi a Mars Science Laboratory égi daru tervein alapult volna.

Az ESA irányító testülete márciusban jóváhagyta a program költségvetését, biztosítva, hogy a keringő egységet felölelő küldetés 2016 januárjában elindulhasson. Következő miniszteri találkozója során – amely novemberben várható – megkísérli majd felmérni az ExoMars költségvetési deficitjét.

A tagállamok eredetileg 850 millió eurót (1,1 milliárd dollárt) ígértek a missziónak. Az átalakított, Oroszországgal tervezett küldetések viszont mintegy 1,2 milliárd euróba (1,6 milliárd dollárba) kerülnének.

Az európai szakemberek arra számítanak, hogy a többletköltséget még az orosz féllel kötött hivatalos megegyezés előtt biztosítani tudják.

(hirado.hu/Spaceflightnow)