Harminckét éves az aradi Sárga Szalagok rend

Szombaton délelőtt a Dimitrie Ţichindeal Pedagógiai Líceum alagsori sporttermében harminckettedik alkalommal szervezték meg a Sárga Szalagok rend éves összejövetelét. A karate hagyományaihoz híven az összejövetel programja idén sem változott. 

A tagok a hagyományos köszöntővel üdvözölték egymást, majd az új tagok eskütételére került sor, ezt követően a különböző klubokból érkezett oktatók 20 perces edzéseket tartottak a tagoknak, ami mintegy másfél órát tett ki. Az 1980. szeptember 15-én alakult rend (akkor csupán háromtagú volt, és illegalitásban voltak, ugyanis a kommunista rezsim a harcművészeteket a rendszerre veszélyesnek tartván, nem engedélyezte azok szervezett formában történő gyakorlását) tagjai azóta a rend megalakulásának napján az említett program végeztével egy Maros-parti fához futnak, ahová sárga szalagjaikat rendre felakasztják, így emlékezve a rend megalakulásának kezdetéről. Az összejövetel egy rövidebb edzéssel zárul, melynek végén emlékeztetik a tagokat a rend szabályaira, normáira és szerkezetére.

A Sárga Szalagok rend 32. összejövetelén Hajas-Bücher Gábort, a rend egyik alapítóját kértük meg, osszon meg velünk pár gondolatot a rendről.

– Mi volt tulajdonképpen a Sárga Szalagok rend megalakulásának célja?

– A Sárga Szalagok rend alapelve az volt, hogy egyesítse a harcművészeteket, azaz a harcművészetek testvériségére törekedett.

– Miből áll ez?

– A rendhez bármely harcművészeti ág művelője csatlakozhat, függetlenül attól, hogy az a harcművészeti ág japán, kínai vagy thaijföldi eredetű, a fontos, hogy tiszteletben tartsa a rend hagyományait, és terjessze a harcművészetek alapelveit.

– Ha jól látom, az önök rendjében jól elfér a különböző harcművészeti ágakat művelő több aradi klub…

– Az 1980-as években alakult rend az idő multával fejlődött. 2000-ben döntöttünk úgy, hogy ebbe a speciális osztályba, ahogy akkor a Sárga Szalagok rendet neveztük, csatlakozhasson bármely harcművészeti ágat képviselő klub, éppen azért, mert a mai napig úgy ítéljük meg, hogy a klubok tagjainak figyelmét a karate sportrésze elvonja a harcművészetek filozófiai és morális részétől, amely azért a legfontosabb eleme a harcművészeteknek. A rend éppen ezt a célt tűzte ki magának: adjon filozófiai és alapelvi útmutatást a harcművészetek művelőinek.

– Milyen szerkezetű az önök rendje?

– Három rang létezik rendünkben. A tanuló, mely az egyszerű tagok rangja, ezt követi a rend lovagja rang, melynek birtokosa öt éves harcművészeti gyakorlattal és az ágazatában kiosztott felsőbb rangokkal (övekkel, titulusokkal) kell rendelkezzen, legvégül a rend szenior lovagja rang, melynek birtokosa a felsőbb övfokozatokon kívül legkevesebb 15 év harcművészeti tapasztalattal kell rendelkezzen.

– A Sárga Szalagok rend fejpántján cseresznyevirág látható, mit jelképez az?

– A cseresznyevirág a japán harcművészetekben a harcost jelképezi. A szamuráj filozófiában a tisztaságot és egyszersmind az idő mulandóságát szimbolizálja, mivel tudvalevő, hogy a cseresznyefa virágzása rendkívül szép, de keveset tart. A harcosokkal is így van ez, hiszen ők nap mint nap veszélyeknek vannak kitéve, és a cseresznyevirághoz hasonlóan ők is hamar (fiatalon) „eltűnhetnek”. Mindent egybevetve a cseresznyevirág a harcművészetek szimbóluma.