A miniszter elkerülné a szénimportot

150 ezer tonna szén importálását fontolgatja a Hunyad Megyei Energetikai Komplexum (CEH) a téli üzemanyag-szükséglet fedezésére. Aurel Niculescu vezérigazgató szerint ugyanis a téli időszakban legalább 240 000 tonna széntartalékkal kellene rendelkeznie a marosnémeti hőerőműnek, a Zsil-völgyi bányák azonban havonta maximum 140 ezer tonnát képesek termelni. Ráadásul a Zsil-völgyi szén fűtőértéke alig éri el a 3400 kalóriát, viszont a parosényi és marosnémeti erőművek minimális kapacitáson való működéséhez is legalább 3700-3800 kalóriás fűtőértékű üzemanyagra van szükség. – Tehát a Zsil-völgyi bányák által biztosított szén sem mennyiségében, sem minőségében nem tudja fedezni a téli szükségleteinket. Ezért beindítottuk az importáláshoz szükséges procedúrákat, és jövő héten igyekszünk meg is kötni az üzletet. Egyelőre 14 millió eurós keretben gondolkodunk. Ha a Zsil völgyéből több szenet kapunk, akkor természetesen kisebb lesz az import mértéke. De mindenképp szükség van a jobb minőségű, legalább 4000 kalóriás fűtőértékkel rendelkező szén beszerzésére is, hogy a Zsil-völgyivel keverve megfelelő kapacitáson működtethessük az erőműveket – magyarázta a vezérigazgató.

Răzvan Nicolescu, megbízott energetikai miniszter azonban cseppet sem díjazta a CEH szénimportáló törekvését. A tárcavezető hétvégi Hunyad megyei látogatása alkalmával tette szóvá, hogy a CEH-nek előbb egyeztetnie kellene a Zsil-völgyi szénbányákkal a téli széntartalékok biztosításáról. Mert véleménye szerint előfordulhat, hogy a bányászok túlórát is vállalnak, hogy növeljék a széntermelést, s elkerülhetővé teszik az importot. Arra azonban nem tért ki a miniszter, hogy a Zsil-völgyi termelés mértéke nem csupán a munkaerőn, hanem a technológián is múlik, ráadásul a mennyiségi növekedés még mindig nem oldja meg a szén minőségéből adódó gondot. Kampány teljében persze jól mutat a Zsil-völgyi szénbányák pátyolgatása. Még akkor is, ha a gazdasági megfontolás teljesen háttérbe szorul a miniszteri kijelentésben.