A pénz megy, a hulladék marad

Bár a politikum egyelőre tagadja, 2016 januárjától jelentős mértékben nő majd a szemétdíj Romániában. – Jelenleg közvita alatt áll, de minden bizonnyal még az idei év végéig elfogadásra kerül az a tervezet, mely a Környezetvédelmi Alap kezelését szabályzó 190/2005-os kormányrendeletet módosítaná, úgy, hogy bevezetnék a hulladéktárolási díjat, ami 2016-ban tonnánként 80 lej lesz. A tervezet szerint ez 2017-től 120/t-ra emelkedik. A minisztérium képviselői azt állítják: e díjszabás nem a lakosságot terheli, hanem a szemétszállító, -feldolgozó cégeket. Azonban nyilvánvaló, hogy egyetlen cég sem fogja saját zsebéből lepengetni a pluszköltséget, tehát 2016 januárjától átlagosan 2-3 lejjel kell majd többet fizetnie a lakosságnak a szemételszállításért – nyilatkozta tegnap Sergiu Mody, a dévai Salubritate Rt. vezetője.

A környezetvédelmi minisztérium szerint az EU „nulla szemét” elvéhez való felzárkózás teszi indokolttá az új szemétdíj bevezetését. A tárcavezető ugyanis úgy véli, a drágább hulladéktárolás rávezeti majd a lakosságot, illetve a cégeket a szélesebb körű újrahasznosításra. Erre kétségtelenül szükség lenne, hiszen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbbi jelentése szerint 2012-ben Romániában a megyei jogú városok hulladékának kevesebb, mint 5 százalékát hasznosították újra. Ehhez képest még Bulgária is jóval magasabb szinten áll a 25%-os átlagával, Németország pedig 60 százalékos újrahasznosítással vezeti az európai ranglistát

Kérdés azonban, hogy az új hulladéktárolási díj bevezetése mennyire jelent reális ösztönzést az újrahasznosításra. A szemételszállító cégeket ugyanis a legkisebb mértékben sem érinti, hiszen ők azonnal tovább dobják a labdát a lakosság felé. Utóbbiaknak viszont semmiféle lehetőségük sincsen olyanfajta szelektív hulladékgyűjtésre, mely a költségeiket redukálná. Déván például a magánszemélyeknek pillanatnyilag átlagosan havi 5 lejbe kerül a szemételszállítás. A városban ugyan számos olyan hulladéktárolót állítottak fel, melyekbe külön lehet gyűjteni a papír-, műanyag-, fém, vagy üveghulladékot, ha azonban valaki veszi a fáradságot és igyekszik a háztartásban felgyűlő szemetét az újrahasznosító kukákba vinni, ugyanúgy kifizeti a havi szemétdíját, mintha minden hulladékot a ház melletti kukába ürítette volna. A lakosság környezettudatos viselkedésének ösztönzése tehát nulla. Ugyanez vonatkozik a cégekre is, melyek ezután szintén jóval borsosabb árat fizetnek majd a hulladék-elszállításért. Ilyen körülmények között nehéz lesz felzárkózni az uniós elvekhez. 2016-tól tehát valószínűleg marad a sok szemét, csupán az elszállításáért kell mélyebben nyúlnunk a zsebünkbe.