„A Püspök hidat a jövőnek építették”

Augusztus 15-én, csütörtökön negyedik alkalommal ünnepelték meg a Tengerésznapot a temesváriak a Püspök híd lábánál. A rendezvényen részt vett Titu Bojin megyei elnök, Liliana Oneţ alprefektus és Dan Diaconu temesvári alpolgármester. 

Az alprefektus a híd lábánál emléktáblát leplezett le a Püspök híd megépítésének 100. évfordulója tiszteletére.

Ünnepi beszéde során Dan Diaconu alpolgármester bejelentette: lezárult a Bega-part korszerűsítése című európai uniós projekt megvalósítására kiírt versenytárgyalás, és néhány héten belül elkezdődhetnek a munkálatok. Titu Bojin megyei elnök, aki vízügyi igazgatóként sokat tett a Bega-csatorna rehabilitálása érdekében, arról beszélt, hogy néhány héten belül elkezdődhet a Temesvárt a szerb határral összekötő kerékpárút építése. “Reméljük, hogy egy-két éven belül végre beindulhat a hajózás a Bega-csatornán, Temesvár és Románszentmihály között – mondta Titu Bojin –, ha sikerül a szentmihályi zsiliprendszert is felújítani, akkor megnyílik a hajók számára az út a Duna és Európa felé!”

A tengerésznapi megemlékezés katonai tiszteletadással és egy vírágokból készített, horgony formájú koszorú vízre bocsátásával folytatódott. A Püspök híd megépítésének 100 évfordulója tiszteletére Liliana Oneţ alprefektus emléktáblát leplezett le a híd lábánál.

A megemlékezésen részt vett dr. Jancsó Árpád út- és hídépítő mérnök, a temesvári hidak történetének első számú szakértője, aki a Nyugati Jelennek elmondta: – Az újabb keletű temesvári hidak, köztük a Püspök híd is, a XX. század elején épültek és a nagy városrendezési terv hozadékai. A Püspök híd helyén már nagyon régen állt egy híd, amelyet Kőszeghy László püspökről neveztek el. Kőszeghy püspök nevét, aki nagyon sokat tett Temesvárért, sajnos ma már magyar berkekben is kevesen ismerik. Az eredeti tervek szerint négy csanádi püspök szobra került volna fel a híd négy talapzatára: Szent Gellérté, Lonovics Józsefé, Dessewffy Sándoré és Kőszeghy Lászlóé,

Az ünnepség során nem említették meg ifj. Lád Károly, a híd tervezője és Gerster Kálmán budapesti műépítész nevét, aki a Püspök híd művészi kivitelezését vállalta.

– Milyen műszaki megoldásokat alkalmazott ifj. Lád Károly a Püspök híd megtervezésénél?

– Takarékossági okokból 1911-ben a városi mérnökség mérnökeire bízták a Püspök híd megtervezését – mondta dr. Jancsó Árpád. – Ifj. Lád Károly a Ligeti úti híd tervezője, Mihalics Győző és a Malom téri, illetve a Széna téri hidak tervezője, Póka Rezső által alkalmazott és bevált Gerber-féle tartókat vette át a Püspök híd megtervezésénél. A Gerber-tartókat a nem stabil talajra épített hidak esetében alkalmazták a XX. század elején. A pillérek alatti talaj utólagos tömörödése esetén a Gerber-tartók megengednek elmozdulásokat anélkül, hogy a híd a nagy feszültségek miatt összeomlana. Konkrétan a meder fölé benyúlik két konzol és arra helyeznek el egy tartógerendát. Ifj. Lád Károly bizonyos újításokat is bevezetett a Gerber-tartók csuklóinál, amelyek kevésbé robusztusak, és így kecsesebbé tették a hidat.

– Hogyan történhetett meg, hogy a Püspök híd száz év után is kiválóan használható, jól bírja a megnövekedett városi forgalom okozta terhelést?

–A híd tartósságának az a titka, hogy a biztonság szempontjából túlméretezték őket. Ez az egyik első vasbeton híd, amelyet nem tíz-húsz évre, hanem hosszú távra terveztek. A Püspök híd esetében helyet hagytak a később elhelyezendő villamossíneknek is, ezért lett a híd ilyen széles (10 méter + 2x2,5 méter széles járda). Ezeket a hidakat a jövőnek építették!

Dr. Jancsó Árpádtól érdekességként azt is elmondta: a 32 méter széles Püspök híd két oldalán két kisebb lyuk is található, ezeken keresztül vezetett 100 évvel ezelőtt a vontatóút, hiszen a Bega-csatornán akkor még nem motoros hajók, hanem lóvontatású hajók közlekedtek.

„Elégtétel a számunkra, hogy az emléktáblán nem a kommunista időszakban ráakasztott Ifjúsági híd elnevezés, hanem az eredeti Püspök híd név szerepel – mondta dr. Jancsó Árpád – viszont üröm az örömben hogy a tábla ezúttal is csak román nyelvű.”