Mától – minthogy a bíróság bejegyezte – immár törvényesen működik a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Ezek szerint nem jó a cím, észrevételezhetné némi joggal a kedves olvasó.
Egyelőre azonban az a helyzet, hogy kamara van is, meg nincs is: bejegyezték ugyan, de nincs megválasztott vezetősége, pénzügyi száma, bélyegzője stb., működni pedig egyáltalán nem működik.
Egyesek arra is emlékezhetnek, hogy Aradon – és más megyékben is – van már mezőgazdasági kamara. Ez is igaz, az elmúlt hónapokban például nagy gondok voltak vele, a mezőgazdasági minisztérium ugyanis nem utalt ki pénzt a fizetésekre, amiatt nemcsak a kamara tagsága, hanem a megyei tanácselnök is tiltakozott, az a kamara ugyanis a megyei tanács fennhatósága alá tartozik. Egyelőre tehát két mezőgazdasági kamara is van, de állítólag nem sokáig, a törvény szerint ugyanis egy megyében csak egy működhet belőlük. A megyei tanácsénak, mondják az új kamara képviselői, ha tovább akar létezni, nevet kell változtatnia, például konzultációs iroda vagy valami hasonló elnevezést vehet fel.
Ma az aradi prefektúrán az új kamara kezdeményező bizottsága ismertette a sajtóval a kamara helyzetét. Elmondták: az apolitikus, nem kormányzati, közhasznú és jogi személyiséggel rendelkező magánszervezet (intézmény), amelyet a 2010/283-as, újraközölt és módosított törvény alapján hoztak létre. (Későbbi módosításokkal a 2013/85-ös sürgősségi kormányrendelet szolgált.). A kamara célja a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban (nagykultúrák, állattenyésztés, zöldségtermesztés, szőlészet, gyümölcstermelés, élelmiszeripar, erdőgazdálkodás, haltenyésztés, falusi turizmus stb.) dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek szolgálata és védelme, a mezőgazdaságra vonatkozó hazai és uniós törvények, jogszabályok, a fejlesztési irányzatok, a fogyasztói igények és követelmények megismertetése, tagságának minőségi vetőmaghoz, műtrágyához, gyomirtó szerekhez való juttatása, szakmai képzése – és még hosszasan sorolhatnánk a kamara célkitűzéseit. Kezdeményező bizottságának elnöke, Dorin Ciupuligă azt állítja: az aradi az országban az egyetlen olyan szervezet, amely a vonatkozó törvények szigorú betartásával jött létre. Többek között ezért is volt hosszadalmas az alakulás folyamata, mert közben a törvények, vonatkozó szabályok is változtak.
Jelenleg folyik a kamarába való feliratkozás (magántermelők és különböző szövetkezési formák egyaránt lehetnek tagok), pillanatnyilag azonban a megyében csak 110 tagnál tartanak. Akik október 3-ig beiratkoznak, azok részt vehetnek a november 17-én tartandó választáson, amelyen a 25 tagú vezetőséget (köztük az elnököt, alelnököt, titkárt magába foglaló Állandó bürót) megválasztják. A szavazás kissé bonyolultnak ígérkezik, hiszen kilenc szavazólapot kell elkészíteni, ráadásul nem is egy helyen tartják a választást, hanem a megyének azon helységeiben, ahol beiratkozott tagok vannak.
A kezdeményező-bizottsági elnök hangsúlyozta: Dacian Cioloş európai uniós mezőgazdasági biztos – ismerve a hasonló kamarák nagy szerepét az uniós országokban – több alkalommal sürgette azok romániai létrehozását, dokumentációs anyagokat is rendelkezésükre bocsátva, főleg Franciaországból, mert azok működéséből lehet a legtöbbet tanulni.
Hozzászólások