Arad adui: a vár és a Maros

Mint már beszámoltunk róla, múlt szerdán este az aradi strandon nagy találkozót rendezett az aradi polgármester a város jeles személyiségeivel, amelyen Gheorghe Falcă polgármester a Temesvár–Arad gazdasági pólus elképzeléseit ismertette, másrészt az ezzel, de az Európa kulturális fővárosi elképzelésekkel is kapcsolatban a Maros kihasználását és az aradi vár hasznosítását is. 

A szombati lapszámunkból anyagtorlódás miatt kimaradt összefoglalónkban most visszatérünk az eseményre, amelyben az aradi vár és a Maros hasznosításával kapcsolatos elképzeléseket ismertetjük.

Lássuk először a várat, amelyért jó ideje „harc folyik” a Honvédelmi Minisztérium és Arad városa között. Ennek részleteiről már több alkalommal beszámoltunk lapunkbanm.

Lucia Chişbora építész: Történet kell

Amikor a polgármester úr felkért, hogy az aradi várral foglalkozzam, azt mondta: történetekre van szüksége.

Többfelé jártam az országban, külföldön is, és láttam, hogy a turisztikai objektumok köré többé vagy kevésbé fontos történeteket szőnek. A helyhatóságok vezetői megértették, hogy először is meg kell teremteniük a turistákat vonzó mesét – és nem utolsósorban a beruházókat. 1994–95-ben a megyei tanácsnál dolgoztam, egy európai finanszírozású program haszonélvezői voltunk észt, lengyel, görög- és lett partnerekkel. Egy olyan csoportba kerültem, amelyben a másik négy országnak jó dokumentációi voltak turisztikai objektumokról – fényképek, dokumentumok, a „mese”. Nekünk nem voltak ilyenjeink, nem azért, mintha nem akartuk volna. Abban az időben az aradi várban katonaság székelt (mint még ma is), de az akkori honvédelmi miniszter nem engedályzte az ottani kutakodást. Én azonban nekikezdtem a munkának. A bukaresti katonai múzeumban sikerült dokumentumokat lefényképezni, aztán az aradi katonai parancsnok, aki rendkívüli ember volt, egyéni kockázatot is vállalva több dokumentumot bocsátott rendelkezésemre, az aradi repülőtér egy kisgépet is felajánlott, amelyből fényképezhettünk a vár környékét, sikerült Bécsből is dokumentumokat szerezni, tehát végül elég jelentős anyag gyűlt össze, angolra is lefordítottunk és a legnagyobb örömmel bocsátjuk rendelkezésre.

A továbbiakban Lucia Chişbora nagyvonalakban a vár történetét ismertette, amelynek építését Mária Terézia osztrák császár rendelte el (1763–83 között épült fel), az utolsó megépült osztrák várak egyike volt. Utóbb kiderült: inkább börtön jellege volt – itt raboskodott többek között egy ideig a szerb Gavrilo Princip, Ferenc Ferdinánd gyilkosa, a román Eftimie Murgu és természetesen az 1848–49-es magyar szabadságharc 13 kivégzett tábornoka.

Sajnos, ennek a kivételes történelmi műemléknek, az aradi várnak az állapota siralmas. A vár két központi épülete, a parancsnokságé és katonák elszállásolására használt rész viszonylag jó állapotban van, hiszen használták azokat, a gyönyörű templom és számos más létesítmény azonban nagyon lerobbant, helyreállításuk, illetve hasznosításuk igen komoly munkát és pénzt igényelne. Lucia Chişora elmondta: annak idején finn, görög, észt stb. szakemberekkel együtt amolyan előtanulmány-félét dolgoztak ki, és az újrahasznosítás számára két fő „tengelyt” találtak alkalmasnak. Az egyik a kulturális – egyetemi campus, múzeumok, szórakozó helyek –, a másik gazdasági-pénzügyi, kiállítóhelyekkel, kereskedelmi felületekkel. Önmagában mindkét irányú hasznosításnak meglennének a maga előnyei és hátrányai, az igazi jó megoldáshoz a kettő kombinációjára lenne szükség, olyanformán, hogy a vár eredetisége se vesszen el, de olyan létesítmények is legyenek, amelyek képesek befektetőket vonzani, mert a Városháza egyedül nyilván képtelen lesz a költségek fedezésére.

Giampierro Pascucci építész: „kiválósági központ”

Az olasz építész nagy ívű, és nagyon sok építészet-elméleti elemet tartalmazó előadásában előbb részletesen számba vette az aradi vár szerkezetét, felépítését, és ennek tükrében vázolta elképzeléseit, amelyben nagy szerepet játszana maga a vár, a környezete (falakon kívül eső, de az építményhez tartozó rész) és a Maros. Az aradi várban kialakítandó, nemzetközi „kiválósági központ” nemcsak a múlt értékeit karolná fel, hanem a jelenét és jövőjét is. Ő is hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a vár eredeti építészeti értékeit, nyilvánvaló azonban, hogy a hasznosítás, használhatóság érdekében átépítésre is szükség van, mindennek azonban egységes elképzelés alapján kell végbemennie. A várudvaron olyan új épületeket, pavilonokat képzel el, amelyekben a kiválósági központ kapna helyet. Ez a központ laboratóriumokat, múzeumokat, egyetemi kápolnát, szórakozóhelyeket, sportolásra alkalmas létesítményeket stb. foglalna magába, az egyes létesítményeket a Maroson elindítandó hajójáratok is összekötnék (amelyek, természetesen, turisztikai célokat is szolgálnának), a turisztika pedig várnak egy másik iránya lenne.

Hajózható Maros, zsilipekkel, öntözésre is

Falcă polgármester az előadás végén felszólított az aradi vár érdekében végrehajtandó közös kampányra, amelynek érdekében, jövő tavasszal, népszavazást is el lehet képzelni. – A vár nagy lehetőség és nagyon fontos számunkra – hangsúlyozta, és bejelentette: a temesvári egyetem építészeti szakával már elindítottak egy ötletbörzét és hét nagy európai műépítészi céget is konzultálnak.

– Sokan beszélnek a Maros hajózhatóságáról, de a legtöbben nem igazán fogják fel, hogy mit jelent ez – kezdte rövid bemutatóját Arad polgármestere. –Európának 37 ezer kilométer hajózható vízi útja van, Romániának 1200, amiből 1075 a Dunán. Franciaországban 8000, Belgiumnak 1600 km, Skócia, Lengyelország, Németország területén nagyon sokfelé vízi utak, csatornák, zsilipek. (Az előadó képekkel illusztrálta mondanivalóját, az egyiken, például., autósztráda fölött áthaladó hajózható csatornát lehetett látni.)

Romániában létezik egy terv a belvízi hajózás megoldására, többek között a Maros hajózhatóvá tételére is.

– A Marossal kapcsolatban két előtanulmányt végeztünk, és két lehetséges forgatókönyv létezik. Az első: mederkotrás, szabályozás. Ezt a Városháza nem oldhatja meg, mert a Maros a Román Vizek fennhatósága alá tartozik. A másik megoldás: hidrográfiai csomópontok. Az első csomópont Aradon, a Mikelaka–Bila–Maranata zónában egészen Pécska városig biztosítaná a megfelelő vízszintet. Egy zsilip a hajózhatóságot már Konoptól lehetővé tenné, egy másik pedig Nagylakig.

A vár körüli Marost mindenképpen hajózhatóvá tennénk, ezen a szakaszon 10 állomást alakítanánk ki. A zsilipek arra is szolgálnának, hogy a mezőgazdaságnak oly szükséges vizet összegyűjtsük. A Holtmaros-csatorna maga is hajózhatóvá válhatna, az előnyök tehát nagyon nagyok, ha sikerül a kivitelezésre európai pénzeket szerezni a határon átívelő programokra.

***

A Maros hajózhatóvá tétele valóban régi téma, mindeddig azonban igazán konkrétan egyszer sem merült fel az elmúlt évtizedek alatt. E tekintetben most is csak legfeljebb álmokról beszélhetünk. Ha azonban legalább nem álmodunk meg valamit, az biztosan nem is válhat valóra.