Arad Európa főútvonalain

Észtország fővárosában, Tallinnban tartották október 16–18. között az Európai Bizottság égisze alatt a TEN-T (Trans European Networks – Transport, Transz-európai Közlekedési Hálózat) 2013 Napjait. 

Az összejövetelen az Európai Bizottság alelnöke, számos miniszter, az Európai Parlament tagjai és a szakmai szereplők vettek részt, hogy megvitassák a transz-európai közlekedési hálózat jövőbeli fejlesztési lehetőségeit, különleges figyelmet szentelve a finanszírozás, az innováció kérdésének, valamint az olyan megvalósítási eszközöknek, mint a korridorok.

Az EU több mint fél évtizede történt bővítése (Románia 2007. január elsején lépett be) szükségessé tette a probléma egységes szemlélet alapján történő kezelését. Most először fordult elő, hogy a Nyugat- és Kelet-Európára eddig külön-külön szóló terveket összehangolva egységes transz-európai, azaz az egész kontinenst átfogó útvonalakban gondolkozzanak. Az új közlekedési-szállítási politika – írja a Capital –, első ízben határoz meg Európa számára egy elsődleges hálózatot, amely kilenc, a kontinenst átszelő korridorból áll: kettő közülük észak­–dél, három kelet–nyugat, négy pedig átlós irányú. Az autósztráda-projekteket követi majd a HSR (High Speed Rail, nagysebességű vasutak) európai hálózatának kiépítése. Erre ugyan már 1996-ban készült terv, de az túl ambiciózusnak bizonyult, az uniós támogatás is elmaradt, így kivitelezése erős késésben van.   

A közúti közlekedésben jelenleg harminc prioritással bíró projekt áll kivitelezés alatt, valamennyi csak egyetlen szállítási módra vonatkozik. Romániát a 7-es (közúti), 22-es (vasúti) és 18-as (Duna) prioritási projekt szeli át. (A régi, „Helsinki” korridorok, amelyeket ma is gyakorta használnak, még hivatalos dokumentumokban is – például IV-es vagy IX-es páneurópai korridor –, már régóta nem érvényesek. Helyüket az új, „Tallinn korridorok” veszik át, amelyek helyenként nem csak elnevezésükben különböznek az előzőktől.)  

Nézzük azokat az útvonalakat, amelyek Románián, és közelebbről Aradon haladnak át, hisz e tekintetben mind közúton, mind vasúton érintettek vagyunk.

– A Kelet/East-Med korridor az észak-németországi kikötőket köti össze a Balkánnal, áthalad Románián az ország nyugati határától induló autósztrádával és vasútvonallal, Calafatig. Az útvonal: Nagylak–(Arad)–Szeben–Piteşti–Bukarest, ezt finanszírozza 85 százalékos arányban az EU! Az A6-os autósztráda útvonala Lugoj–Drobeta Turnu Severin–Calafat lesz.

 – A Rajna–Duna korridor Frankfurtot köti össze a Fekete-tengerrel országúton, vasúton és vízi úton. Romániában ez a Nagylak–(Arad)–Bukarest–Konstanca – A1-es – autósztrádát, a Kürtös–Bukarest–Konstanca vasútvonalat, vízi útként a Dunát jelenti. 

A 22-es vasúti (prioritásos) korridor útvonala: Kürtös–Segesvár–Brassó–Bukarest, illetve Kürtös–Arad–Temesvár–Craiova–Calafat.

Figyelem, most bombameglepetés következik!

A romániai TENT-T térképen hivatalosan először jelenik meg a nagysebességű vonatok leendő útvonala, amiről eddig nem is hallottunk. Eszerint a Románián áthaladó vonal Szegeden ágazik le felénk a Budapest–Belgrád fővonalról, és onnan a Nagylak(!)–Arad–Temesvár–Déva–Szeben–Brassó–Bukarest–Konstanca vonalon halad. Megjegyzendő: a nagysebességű vonatok pályái teljesen új építésűek, és semmi közük nem lesz a jelenlegi vasútvonalakhoz!

A munkálatokat a 2017–2025-ös időszakra tervezik.

Az Európai Bizottság 2014–2020 között 250 milliárd euróra becsüli a kivitelezéshez szükséges összegeket, amelyből azonban az EU csak 26 milliárd eurós finanszírozást biztosít, prioritást a Tallinn-korridorok és az ezekhez kapcsolódó projektek élveznek. Románia a jelek szerint a Kohéziós politika és a Regionális fejlesztési politika keretében mintegy 1,2 milliárd euróval nagyobb összegeket fog kapni a szállítási hálózat fejlesztésére.