Arad megye és annak magyar nemzetiségű lakossága is csökkent

Részleges adatokat közölt az Arad Megyei Statisztikai Hivatal igazgatója, Florica Grec az Arad Megyei Prefektusi Hivatalban tartott sajtótájékoztató keretében, melyen Arad megye prefektusa, Tóth Csaba is jelen volt.

Utoljára 2011-ben volt népszámlálás, így az eltelt 11 év alatt történt, népességet érintő adatokban nagy változások figyelhetők meg.

„A lakosok száma csökkent, aminek két fő oka van. Az egyik, hogy sokan más megyékben, és nem feltétlenül külföldön folytatják tanulmányaikat, így ebben az esetben különbséget kell tennünk az itt élő lakosok és az itt született lakosok között. A lakosok lehetnek aradi születésűek, és lakhatnak más megyékben, városokban stb. Ez lehet a fő oka annak, hogy sokan 12 hónapnál tovább vannak távol. A másik ok, és ez a fő ok, hogy nagy a különbség az Arad megyei gyermekek születési aránya és az itteni lakosok halálozási aránya között” – mondta Florica Grec.

Arad megye lakosainak száma a 2021-es népszámlálás adatai szerint 410 000-re tehető, az akkori pontos szám 410 143 személy volt, ami kicsivel több, mint 20 000 fős csökkenést jelent a 2011-es adatokhoz képest, amikor 430 629-en voltunk. A statisztikai adatok kimutatták, hogy a lakosok 51,4%-a nőnemű (210 000) és a lakosok 51,1%-a városi környezetben él (221 000-en). Arad municípium lakosainak a száma 13 996-tal csökkent a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest, jelenleg 145 078 lakos él a municípiumban.

A megye lakossága öregedő tendenciát mutat, az átlagéletkor 42,5 év. A 65 év feletti lakosok 15 év alatti fiatalokra számított aránya 123,9 idős 100 fiatalra számítva, ami az országos értékhez viszonyítva magasabb (az országos érték 121,2 idős 100 fiatalra számítva).

A megye lakosainak területi megoszlása szempontjából Szentannán kiugróan magas a lakosok száma. Összesen 12 460 személy él Szentannán, ahol a 2011-es adatokhoz viszonyítva a helyiek száma 1032-vel nőtt. E mellett Glogovácon és Fakerten mutatható ki magasabb létszámnövekedés, Glogovácon 12 772 lakos van (2062 személlyel több, mint az előző népszámláláskor), Fakerten 12 460 lakos (itt 3813-al nőtt a lakosok száma 2011-hez képest).

A legkevesebben Sistarócon élnek, itt 340 lakos van jelenleg, míg 2011-ben 358-an voltak. A legnagyobb lélekszámú település Glogovác, ahol 2062-vel nőtt a lakosok száma 2011-hez képest. A legkevesebb lelket számláló város a megyében Borossebes, ahol 5410 lakos él, itt 2011-ben 5979 személyt számláltak. A legnagyobb város a megyében Szentanna 12 460 lakossal.

Az előzetes adatok szerint a megye lakosainak 46,5%-a házas, 40,4%-a sosem volt házas, 5,5%-a özvegy és 7,6%-a elvált. Bár az adatok a fiatalkorúakra is vonatkoznak, az értékek azt mutatják, hogy a román, házas (többnyire) női lakosok más nemzetiségű párral léptek frigyre. Az özvegy lakosságot tekintve az özvegy lakosság 1,9% férfi és 8,9% nő.

Kevesen tanulnak tovább

Az oktatás tekintetében a statisztikai adatok szerint országos szinten az elsők közt vagyunk az aluliskolázottság terén, mivel sokan alacsonyabb iskolázottsági szinttel is megelégszenek. A megye lakosainak 42,7%-a középszintű képzésben (líceum, posztlíceum, szakképzés) részesült, 41,6% alacsonyabb középiskolai, gimnáziumi diplomával rendelkezik, vagy nincs végzettsége, mert otthagyta az iskolát, és mindössze 15,7% végzett felsőfokú oktatási intézményben. Nemekre bontva a nők 46,3%-a középfokú, 38,9%-a alacsony és 14,8%-a magas szintű iskolai végzettséggel rendelkezik. A férfiak 39,2%-a közép szintű, 44,2%-a alacsony és 16,6%-a magas szintű képzésben részesült.

A református, evangélikus és más kisebb felekezetek az egyéb kategóriába kerültek

Vallási felekezetek tekintetében az ortodox lakosok 73,1%-ban vannak jelen a megyében. A magukat pünkösdi egyházhoz tartozónak vallók a lakosság 9,2%-át teszik ki. A római katolikus felekezetűek a lakosság 7,5%-a míg 6,8% más vallásúnak vallja magát és 3,4% baptista.

Fogy a magyarság

Nemzetiségek tekintetében a statisztikai hivatal adatai nem teljesen pontosak, mivel azoknak a személyeknek az adatait, akik nem töltötték ki a népszámlálási kérdőíveket és nem működtek együtt a számlálóbiztosokkal, a személynyilvántartói rendszerből gyűjtötték be, s ebből a nemzetiségi és vallási hovatartozás nem derül ki. A kérdőív nemzetiségre vonatkozó pontját kitöltő személyek 86,1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát. Magyar nemzetiségűnek 25 731 személy tekinti magát, ami csökkenő tendenciát mutat a 2021-ben rögzített adatokhoz képest, amikor 36 568-en voltunk. Roma nemzetiségűnek 16 747 személy vallotta magát. Szlováknak 3310 személy, míg 5341-en más nemzeti kisebbséghez tartozónak érzik magukat.

„Hatalmas pozitívumnak tekinthetjük a lakosok közreműködését, együttműködését és felelősségtudatát, amelyre kezdetben nem számítottunk, így kellemes meglepetésként ért minket. Országos szinten megyénk azok között a megyék között volt, ahol a legtöbben töltötték ki online a népszámlálási kérdőívet. A lakosok otthoni megkeresése során a lakosok többsége együttműködő volt, így ezen a téren zökkenőmentesen zajlott a népszámlálás” – mondta Tóth Csaba prefektus.