Átszervezések pártérdekek vonalán

Egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül Romániának a régós átszervezése, ami körül a viták fokozódnak. 

Annál is inkább, mert a közelmútban a Pénzügyminisztérium a régióhatárokra vonatkozó parlamenti döntés, az államfő által történő ratifikálás, a törvénnyé válás előtt önhatalmúlag átszervezte bizonyos megyékben az Állami Kincstár, illetve közpnzügyi kirendeltségeit. Példának okáért, folyó év szeptember 1-jétől Arad megyében Pécskán, Kürtösön, Nagylakon éls Pankotán megszünnek a minisztérium fent említett kirendeltségei, az ottani lakosságnak, illetve a vállalkozóknak Aradon kell befizetniük adóikat, beszerezniük a működésükhöz szükséges, a Pénzügyi Misztériummal kapcsolatzos összes dokumentumot. A precedens nélküli intézkedés, illetve a még várhatóknak a megítélése érdekében, megkerestünk néhány vezető politikust, adminsztráció-vezetőt.

Mindent Bukarestből akarnak vezetni

Bognár Levente aradi alpolgármester, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnöke: a kialakult helyzet tipikus példája annak, hogy Romániában nincs egy kikristályosodott stratégia. Egyrészt közigazgatási kérdésekben, másrészt a régiók normális szervezése szempontjából. Az RMDSZ mindig az önkormányzatiságot, illetve a szubszidiaritást támogatta. Vagyis minden gondot az érintettekhez minél közelebb kell megoldani. Ha valakinek a saját településén meg lehet oldani az adminisztratív ügyeit, azt ne késztessük 30-50 kilométer utazásra. Ez képezné az emberközpontú adminisztrációt, vagyis az átlagpolgárnak a kielégítését. Ami a régiók kialakítását illeti, a valamikori Zöld könyvvel indult, amit a Szociál-Demokratáknak 1996. előtti hatalma idején alakították ki anélkül, hogy az illető régiókban lakókat megkérdezték volna, figyelembe vették volna a véleményüket. Erre vonatkozólag az RMDSZ kidolgozta, majd a törvényhozásba benyújtotta a 16 régióra vonatkozó elképzelését. A jelenlegi helyzetben, amikor az új fejlesztési régiókat úgy tervezik kialakítani, mint tette azt 1968-ban a Ceauşescu-rezsim – vagyis, a magyar településeket rendszerint községközpontoknak kinevezett román telepéülésekhez csatolták. Így történt a kialakítása Tőzmiske községnek – az akkor színmagyar Simonyifalvát és Bélzerindet, valamint a magyar többségű Vadászt a színromán Tőzmiskéhez csatolták. Szintye községben sem történt  másképp, hiszen a színmagyar Ágyát és az akkor magyar többségű Szapáryligetet a tiszta román Szintyéhez csatolták. Amikor az RMDSZ benyújtotta a 16 régióra vonatkozó elképzelését, az a régiós sajátosságok figyelembe vételével történt. Mert Erdélyben vagy a Partiumban vannak olyan kisebb régiók, mint a Körösköz vagy Bánság, amnelyek történelmileg is olyan sajátos kultúrával rendelkeznek, amelyek különbözővé teszik más régióktól. Amikor a PDL akarta a régiós átszervezést véghez vinni, az RMDSZ kormányon volt, ezért leállította. Akkor éppen a Szociál-Demokraták kérték, hogy az ügyben legyen referendum, amit azonban úgy tűnik, röpke két év alatt elfelejtettek. Mi, Arad megyében különleges helyzetben vagyunk, hiszen a Marostól délre eső rész a Bánsághoz, az északra eső a Partiumhoz tartozik. A magyar határmentiség mindenképp mneghatározza a mi hovatartozásunkat. Ez akkor is meglátszott, amikor a PHARE CBC-, illetve a HURO-pályázatokon dolgoztunk, hogy e megyék sokkad dinamikusabban tudtak működni, egységesen fejlődtek. Szerintem Arad, Bihar és Szatmár bizonyított. Ugyanígy a magyar–osztrák határvonalon a határ menti megyék képezik a régiót, vagyis egyetlen történelmi térségről van szó. Ezt kellene itt is figyelembe venni. Az RMDSZ álláspontja, hogy nem kell adminisztratív régió, mert az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék alkotta, évek óta működő fejlesztési régióban a megyei elnökök, a prefektusok, a megyei jogú városok, a kisebb városok, illetve a községek vezetői képviselték a régiós vezetőséget, osztottak is le onnan bizonyos pénzeket. A döntéshozó szervben minden megye képviselői jelen voltak. Szerintem a megyei szintű adminisztrációk a kialakult hagyománynak köszönhetően jól működnek, mindenki tudja, mit kell tennie. Ezt teljesen szétverni, helyette behozni egy olyan dolgot, aminek a működését senki nem ismeri, kár lenne. Semmiképp nem fog jobban működni, mert az adminiszhtráció távolabb kerül az embertől. Az átszervezés leple alatt, a minisztériumok maguknak próbálják kialakítani az erőpozíciókat, hogy a régiósításkor kész tények elé állítsák az akkori adminisztrációt. Romániában a felfogással van a legnagyobb baj, hiszen mindent felülről akarnak irányítani. Az abszolut centralizmusuk szerint, Bukasrestből kíván minden kormány kialakítani egy olyan rendszert, amibe mindenkit be akarnak állítani. A párhuzamos hatalom megszűntetése is régóta várat magára, megmaradt a prefektúrai rendszer, vagyis a kormány területi irtodáit fenntartják a normális önkormányzatiság, a megyei tanácsok rendszerével párhuzamosan. A vízfejűre tervezett regionalizmaustól is azt várja el a kormány, hogy a kompetenciák pontos leosztása, működése nélkül, maga irányítsa az egész ország adminisztrációját.

A kérdésre, ha az RMDSZ országos szervezete beváltja ígéretét, hogy a Székelyföld feldarabolása esetén szeptembertől nagy utcai megmozdulásokat szervez, ilettve hogy ehhez az Arad megyei szerevezet csdatlakozik-e Bognár Levente elmondta: „Egyetértünk a székelyföldi magyarság törekvéseivel. Az hogy mi  a saját körülményeink között éljük meg a magyarságunkat, egyértrelmű. Aradon vagy a megye községeiben más-más a magyarság helyzete. Éppen ezért, nekünk nagyon fontos lenne a kulturális autonómia. Egyetértünk mindazokkal a törekvésekkel, amelyeket az RMDSZ országos vezetése a Székelyföld irányában képvisel. Ahogy annak idején az oktatási törvényért vagy a székelyzászló szabad használatáért kiálltunk. De a székely testvérek is kiálltak a Szabadság-szobor felállításáért vállalt küzdelmünk mellett. Ha országos döntés születik a tömegmegmozdulások mellett, a megfelelő formában mi is csatlakozunk”.

Heves tiltakozás várható

Pécska egyike azon Arad megyei városoknak, amelyekben a Pénzügyi Minisztérium intézkedésének értelmében, szeptember 1-jétől felszámolják a helybeli közpénzügyi, valamint az állami kincstár kirendeltségeit. Mivel a város, valamint a hozzá tartozó Tornya, Szederhát és Óbodrog lakossága már szeptembertől a bőrén érezheti az intézkedések „áldásait”, megkerestük Pécska polgármesterét, Antal Pétert is, aki elmondta: mivel polgármesterként negatívan érinti az intézkedés, tiltakozik ellene, noha az intézkedés szele nem Aradról, hanem Bukarestből fúj. Ezzel hatalmas mértékben megkeserítik a pécskai adeófizetők és vállalkozók életét. Szeptembertől a magánszemélyek minden adóbefizetést, a vállalkozóknak viszont minden ügyintézést Aradon kell lebonyolítaniuk. Az átszervezésnek politikai vetülete van, hiszen Arad megyében csak a PDL vezetésű Pécskán, Nagylakon, Kürtösön és Pankotán szüntették meg a jelzett kirendeltségeket. Tették ezt azért, hogy az ország központjából, mesterségesen gerjesztett fejetlenséggel lejárassák a helyi adminisztrációkat. Egy évvel ezelőtt még azt állították, hogy a régiós átszervezés a helyi adminisztrációk működésének a megkönnyítését szolgálva, a lakosság hasznára történik, valójában azonban éppen az ellenkezője várható. Éppen ezért, a lakosság ellenreakciója sem fog sokáig késlekedni, spontán tiltakozással, akár utcai megmozdulásokkal is hangot fog adni az átszervezés miatti nemtetszésének. Tekintve, hogy Pécskán csak a Pénzügyi, valamint a Mezőgazdasági Minisztériumnak volt/van kirendeltsége, Antal Péter nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) helybeli kirendeltségét is felszámolják. A pécskai polgár semmi jóra nem számíthat a régiók átszervezésétől. Éppen ezért, az elmúlt hét végén pécskai látogatáson járt Traian Băsescu államfőnek is feltárták a kialakuló lehetetlen helyzetet. Neki is az volt a véleménye, hogy az USL-kormány a választási igéreteivel ellentétes politikát folytat. Antal Péter pécskai polgármester biztos abban, hogy a Pénzügyi Minisztérium intézkedései a következő hónapokban heves tiltakozást váltanak ki, nem csak Pécskán, hanem minden érintett településen.

Gazdaságilag és kulturálisan autonóm régiók szükségesek

Dr. Burián Sándor, az EMNP Arad megyei elnöke a kérdésünkre elmondta: Romániában a közigazgatás régiós átszervezését évek óta szorgalmazza Traian Băsescu államelnök. A hivatalos érvelés úgy szól, hogy csak a régiók tudnak hatékonyan európai úniós pénzeket lehívni, illetve hogy, a túlburjánzott, bürokratikus államapparátust így lehetne hatékonyan csökkenteni, és ez komoly megtakarításokat hozhatna az amúgy nagyon szerény román költségvetésnek.

Az elnök javaslatának nagyon sok ellenzője volt kezdettől fogva. Az, hogy sokan, akik 2-3 éve hevesen ellenezték az ötletet, most elkezdték az átszervezéseket, mutatja, hogy ezúttal is belpolitikai hatalmi játszmákról van szó, a hatékonyság, a költségek csökkentése senkit sem érdekel.

A legvalószínűbb változata a régióknak a jelenleg inkább papíron létező 7+1 román fejlesztési régiók tovább vitele, kisebb módosításokkal. Ezeket kívánják olyan adminisztratív jogkörökkel felruházni, amelyek eddig megyei hatáskörben voltak. Ezen felül, a megyerendszert is meg kívánják tartani, óriásira duzzasztva az államapparátust, hihetetlen terheket róva ezzel az állam költségvetésére.

A helyzet az erdélyi magyarság számára tragikus. A fejlesztési régiók határai a magyarság számára rendkívül előnytelenek. Az országban nem lenne többé olyan nagyobb adminisztratív egység, ahol többségben lennénk. A Székelyföldet magában foglaló központi régióban is csak 30% lenne a magyarság aránya. Emellett a jelenleg zajló folyamatok, a pénzügyi igazgatóságok átszervezése, például, a legsötétebb jövőt vetítik előre nekünk. Ha ez így megy tovább, akkor egy egyszerű pénzügyi igazolásért Petrozsényből Temesvárra, Nagyszalontáról Kolozsvárra, vagy Gyergyószentmiklósról Gyulafehérvárra kell majd oda-vissza 400-500 kilométereket utaznia a törvénytisztelő román állampolgárnak.

A jelenlegi kaotikus folyamatokat a különböző, helyi és központi érdekcsoportok közötti harc okozza. A helyzetet látva, már maga az államelnök is visszakozik. Négy napja már azt nyilatkozta, hogy nem tartja valószínűnek az átszervezést, mert a jelenlegi parlamenti többség erre képtelen.

Ezek után mondhatjuk, hogy igazuk van azoknak az RMDSZ-vezetőknek, akik szerint semmilyen régiósítás vagy adminisztratív átszervezés sem kell, az a magyarság részére csak káros lehet? Természetesen nem.

Mindenki számára világos, hogy a jelenlegi adminisztratív felosztás nem a legjobb megoldás, hanem a legkisebb rossz. Még van Erdélyben két magyar többségű megye, ezeket próbáljuk most minden áron megvédeni. Eközben megfeledkezünk arról, hogy, ha nem változtatunk a jelenlegi folyamatokon, akkor Romániában ezen a két megyén kívül 30-40 év múlva már csak mutatóban lesz magyar. Ez ellen próbál tenni a Néppárt, amikor autonómiát követel Székelyföldnek és a Partiumnak. Băsescu elnök legutolsó ajánlata a magyarság számára a régiósítás szempontjából az volt, hogy a nagy régiók mellett meghagynák a jelenlegi Hargita és Kovászna megyét, amelyek azután egyenesen Bukarestnek lennének alárendelve. De mi nem mondhatunk le a két székely megyén kívül élő magyarokról! Amiről le kell mondani, az az egységes román nemzetállam mítosza, amely először az 1923-as alkotmányban lett hivatalosan kijelentve. Ez a mítosz a fő akadálya annak a logikus átszervezésnek, amely figyelembe venné a régiók történelmi, földrajzi, kulturális és nemzetiségi határait. Ezeket jelenleg is figyelembe veszik, de ellenkező előjellel: a bukaresti hatalom mindent megtesz azért, hogy a kialakítandó régiók lakosságának ne legyen semmilyen helyi identitástudata, legyenek továbbra is Romániában élő románok.

Ebben az erősen és erőszakkal központosított formában, ahol a helyileg megtermelt jövedelmeket továbbra is központilag osztják szét, az ország nem tud hatékonyan tovább működni. Ezt nem csak a magyarság, hanem a gazdagabb régiók: Bánság, Partium, Erdély, sőt a Konstanca központú dobrudzsai románok is lassan belátják. Velük szövetkezve kell elérnünk, hogy Romániát gazdaságilag és kulturálisan autonóm történelmi régiók alkossák – nyilatkozta megkérdezésünkre dr. Burián Sándor, az EMNP Arad megyei elnöke.

Szerk, megj: Amint az elhangzott véleményekből is kiderül, a régiós átszervezések tulajdonképpen a hatalmon lévők klientúrájának a kielégítése vonalán történik, ahol még azt is lehetővé teszik számukra, hogy a végleges határvonalak megszületése előtt, a saját érdekeiknek megfelelően szervezzék át az intézményeiket, amelyek révén, majd kész helyzet elé állíthatják a régiókat. Egy a cél: közel lenni a leendő pénzforrásokhoz, bármi áron, ha törvénytelenül is. De hát azért van a kétharmados parlamenti többség, hogy megalkossa a hiányzó törvényt.