Március 14., szerda
14 óra: megemlékezés és koszorúzás a győrödi emlékműnél, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanulóinak, valamint a Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubjának szervezésében
15 óra: koszorúzás a freidorfi (Szabadfalu) temetőben található obeliszknél
17 óra: koszorúzás a Sági úti temetőben található honvédsíroknál a Geml József Társaskör szervezésében
18 óra: Belvárosi Református Templom (Mária tér, Timotei Cipariu u. 1. sz.)
Füstbe ment terv – válogatás Petőfi Sándor műveiből, Kozsik József színművész előadásában
Göncz József és Bognár Béla magyarországi szerzőpáros Szép Temes megyénk című könyvének bemutatója
Szervező: az RMDSZ Temes megyei Szervezete, a Belvárosi Református Egyházközség és a Temesvári Magyar Nőszövetség
Március 15., csütörtök
15,00 óra: a Megyeháza melletti Eftimie Murgu szobor megkoszorúzása
15,15 óra: a Szent György téren található Klapka emléktábla megkoszorúzása
16 óra: megemlékezés és koszorúzás a szabadfalui Petőfi emlékműnél. Az RMDSZ Temes megyei Szervezetének rendezvénye
15 órakor ingyenes autóbusz indul a Magyar Háztól (Revoluţiei sugárút 8. sz.) a szabadfalui emlékműhöz (15,15 órakor megáll a Gerhardinum Líceummal szemközti buszmegállóban)
Március 17., szombat
16 óra: a Geml József Társaskör megemlékezése a Geml József Házban (Mangaliei u. 2. sz.)
Március 18., vasárnap
11,30 óra: emlékműsor a Millenniumi templomban a magyar nyelvű szentmise keretében
Előzetes a március 14-i műsorokról:
A Füstbe ment terv c. válogatás nem egy szokványos Petőfi képet mutat be. Megpróbálja az ember-Petőfit közel hozni a nézőkhöz, aki nevet, szeret, dalol és természetesen „véres napokról is álmodik”.
Juhász Ferenc szerint: „Petőfi a forradalom és az ifjúság, az emberiség legszebb álma. Aki az ő verseit veszi kezébe, sohase felejtse: ő az út önmagunk és a jövendő felé”.
Petőfiről írni nagyon nehéz feladat, mert mint az óriások, nem hagyja magát megfogalmazni, besorolni. Életművéről könyvtárnyi anyagot írtak az értékelők, mégis mindig felmerül a kérdés: mi újat lehet mondani arról a költőről, akinek a neve jelképpé nőtt az idők során, aki úgy énekelte meg a legfontosabb emberi dolgokat: barátságot, szerelmet, családot és szülőföldet, népet és hazát, forradalmat és „világszabadságot”, hogy szavai a szavainkká lettek, gondolatai beépültek gondolatainkba. Ezért sem lehet róla egy letűnt korszak képviselőjeként beszélni, hiszen ő nem csupán forradalmár, elszánt harcos, hanem bölcs filozófus, aki nyugalomra int, tüzes szerető, odaadó gyerek, lázas álmodozó, aki ahogyan megálmodta: "soká, örökkön él".
Göncz József és Bognár Béla magyarországi szerzőpáros Szép Temes megyénk című könyve része egy sorozatnak, mely korabeli fotók, képeslapok segítségével jeleníti meg a határokon túlra szakadt területek múltját, a XX. századi polgári világot és prosperitást. Néhány cím a szerzők eddig megjelent köteteiből: Szép Erdélyünk, Szép Erdélyünk II – Éljen a Haza!, Szép Erdélyünk III – Receptek és vendéglők, Szép Erdélyünk IV – Erős várak, büszke kastélyok, Szép Biharországunk, Egyszer volt Krassó-Szörény, Szép Felvidékünk, Szép Felvidékünk II – Éljen a Haza!, Szép Felvidékünk III – Kastélyépítők emléke, Szép Felvidékünk IV – Imára boruló szép Felvidékünk, Szép Délvidékünk, Szép Várvidékünk, Szép Arad megyénk stb. A kötetek, s ezek sorában a bemutatásra váró Szép Temes megyénk című is, egy régenvolt világ történeteit tárják elénk: láthatunk pompás épületeket, amelyek egy békebeli világ üzenetét hordozzák, a becsületes munka, a tisztes ipar hétköznapjaiból felépülő gyarapodást, az ünnepek léleképítő örömét. A háromnyelvű (magyar, román, német) szövegeket tartalmazó, gyönyörű kivitelezésű színes album a helyszínen megvásárolható.
Szász Enikő
Hozzászólások