Békét a világnak!

Mint hívó szó harsan fel minden évben a román, a magyar, s végül az Európai Unió himnusza a Megbékélési parkban lévő Szabadság-szobornál, ahol évente kétszer minden jelenlévő ugyanazon okból gyűlik össze: hogy emlékezzen a hősökre, akik életüket adták a szabadságért. Idén nemcsak a magyarság szabadságharcosaira emlékeztünk, hanem az Ukrajnában dúló háborúban a szabadságukért harcolókra is.   

A Szabadság-szobornál idén a himnuszokat egy tehetséges ifjú, Tapasztó-Gujdár Péter szavalata követte. Petőfi Sándor Nemzeti dala, mely talán minden évben más-más ajakról hangzik el, minden magyar számára egyazon üzenetet hordozza. Ezután Fekete Károly, az Aradi Kölcsey Egyesület alelnöke egy újabb Petőfi-gondolatot osztott meg az egybegyűltekkel:

„Békét, békét a világnak,De ne zsarnokkénytől,Békét csupán a szabadságFölszentelt kezéből.”               (Háború volt…)

Az egybegyűltek köszöntése után Arad város polgármestere, Călin Bibarț ünnepi beszéde, majd Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzenete hangzott el, Tóth Csaba prefektus pedig Nicolae Ionel Ciucă miniszterelnök üzenetét tolmácsolta. Az ünnepi beszédek sorát Faragó Péter, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke, parlamenti képviselő zárta.

A felszólalók közül többen is megemlékeztek az Ukrajnában szintén szabadságukért küzdőkről, azokról is, akik az életüket mentve más országokban kénytelenek menedéket keresni, s akiket a befogadó országok egyként összefogva fogadtak, lehetőségeik szerint segítve a nincstelenül érkezőket. Orbán Viktor miniszterelnök is az összefogást szorgalmazta, jöjjön koronavírus, vagy háború.

A közigazgatási egységek, egyesületek, civilszervezetek és hivatalosságok koszorúzási ceremóniája után mindazok, akik virággal a kezükben érkeztek, a Szabadság-szobor talapzatán helyezték el a megbékélés virágait, miközben a hivatalosságok a Szabadság-szoborral szemben álló Diadalívnél koszorúztak. Bár a megemlékezésnek már vége volt, az esti szürkület ellenére a jelenlévők nem igyekeztek hazamenni. Sokan régi ismerősökkel, rég nem látott barátokkal találkoztak, elegyedtek szóba még a koszorúzás alatt, s a megbeszélendő témákból még a rendezvény utánra is maradt egy csokorra való.