Csaba hunjai ismét visszatértek

Július 10-én Erdély megyéinek többségét képviselve, nyolcvan hun harcos gyűlt össze a Besenyői tó maksai partján a Hun táborba. Az Ikafalvi Református Egyházközség és a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett sátortábor hunjai négy csoportra oszlottak fel. A négy nemzetséget a táborozók közül kiválasztott kagánok irányították. A hunok tanítása szerint „nincs hun harcos, hun élet, és Hun Birodalom ló nélkül”, így mindjárt az első feladatként mindenki a saját lovát készítette el, amire a tábor egész ideje alatt, éjjel és nappal vigyázott.

A tábor első napjaiban a nemzettségek saját címert, csatakiáltást és indulót alkottak. Közülük a legsikeresebb a „Rámás csizmát visel a babám” dallamára írt induló volt a következő szöveggel: „Mi vagyunk az András népe, / Ereinkben a hősök vére, / Minden próbát mi kiállunk, / Ellenséget leigázzuk. / Jöhet szél, vihar és eső, / De Üstengri megvéd mindentől. / Minden próbát mi kiállunk, / Ellenséget leigázzunk.” Az indulóból áradó önbizalom a tábor végére meg is hozta a gyümölcsét, mert a tábor végén az András népe lett a pontverseny győztese.

A Hun tábor egyik nagy tanítása – miszerint minden embert úgy teremtette az Isten, avagy Üstengri, hogy az élet valamilyen területén, valamiben ő a legjobb – is beigazolódott. Néhány hunnak megadatott, hogy már a tábor ideje alatt megfejtse a titkot, hogy ő miben a legjobb, de a négy csapatról egyértelműen kiderült, hogy ki miben volt a legjobb. Kálmán kagán népe a hun sportok terén, a hun labdarúgásban és a métázásban, Mátyás kagán népe a lóőrzésben és ló-elkötésben, Áron kagán népe a katapult-készítésben, míg András népe Attila tanításainak elsajátításában bizonyult legyőzhetetlennek.

Emlékezetes napja volt a tábornak az, amikor Para Zoltán vezetésével három lovas jelent meg a hunok szálláshelye mellett. Korabeli ruhába öltözött harcosok felszerelését, valamint lovas és harci (íjász) tudását tekinthették meg a tábor lakói. A táborozók saját tapasztalatukból tudták azt, hogy nem is olyan könnyű eltalálni – a célpontul szolgáló – medvét. A bemutatón az íjász a célpontot körbeszaladó lóról adta le a lövéseket minden esetben eltalálva azt.

A mai hunok találkozóhelyéül szolgáló Óriás-pincetetőre is ellátogattak a táborlakók. Ezt követően a közeli Eresztevényben a székelyek egyik nevezetességének, Gábor Áronnak emléket állító helyszíneket keresték fel.

A Maksa mellett eltöltött egy hét fizikailag, szellemileg és lelkileg is igénybe vette a fiatalokat. Az élmények mellett reméljük, hogy más dolgok is emlékeztetik őket a 2014-es Hun táborra. Hisszük, hogy további életüket a hun tanítások szellemében élik, összhangban az Istennel, megfejtve és megélve a titkot. Köszönjük mindazoknak, akik támogattak abban, hogy ebben az élményhalmazban idén is részesülhessünk. Kiemelten köszönjük a Bethlen Gábor Alap támogatását.

Bardócz Csaba lelkipásztor,

a tábor Csaba tengrikútja