Déva 10 – tiszta szív

Tizedik alkalommal búgtak fel idén a motorok a dévai Szent Ferenc Alapítvány udvarán. A Böjte Csaba atya védőszárnya alatt nevelkedő gyermekek kitörő örömmel fogadták a komoly hangerővel berobogó masinákat – a fekete sisakok mögül szintén örömteli szemek villantak fel.

A gyermekek körében egymást követték a boldog sikolyok: „Ezt a bácsit ismerem! Ő motoroztatott a tavaly!” A viszontlátás öröme szikrányival sem volt halványabb a motorosok részéről. Sőt! Mint kiderült, számukra a pillanatnyi örömnél és az ebből fakadó szép emlékeknél sokkal többet jelent az immár tíz esztendeje zajló motoros zarándoklat. – A 2004. december 5-i népszavazás után Bújdosó János (Janó) lajosmizsei nevelőtanár egy szaklapban felhívást intézett a motoros társaságokhoz, hogy jöjjünk el Erdélybe és a legméltóbb helyen, Böjte Csaba atya gyermekeinek körében próbáljuk kiköszörülni azt a csorbát, amit Kis-Magyarország vétett Erdély, Felvidék, Délvidék és Kárpátalja magyarjai ellen. Első alkalommal 2005 őszén tudtunk eljönni. A gyermekek műsorral fogadtak. Csaba testvér megnyitotta a szívét, és az ő közvetlen stílusával, lehengerlő szavaival úgy tudott hozzánk szólni, hogy sokunkat egy belső utazásra indított, a saját lelkünk felé, Isten felé és gyökeresen megváltoztatta az életünket – mesélt a motoros túrák történetéről Machovits László (Macho), a közel 170 fős csapat idei vezetője.

Az eredeti bocsánatkérést tehát a Déván megtapasztalt szeretet csodálatos mozgalommá alakította át, amely az évek során, Kárpát-medence-szerte sok száz, marconának vélt motoros szívét nyitotta meg, tette tisztává és sok ezer erdélyi árva arcára csalt mosolyt. A Dévára zarándokló motoros társaságok közül többen életcéljaik közé emelték az erdélyi árvák támogatását, és minden esztendőben többször is bőséges adománnyal lepik meg kis védenceiket.

A Hunyadi rend szervezésében zajló motortúrák résztvevői eredetileg egy teli tank üzemanyag árát ajánlották fel adományként a gyermekek javára. Az évek folyamán azonban az adakozás formája, mértéke is egyre szélesedett, bővült. Idén vallásos témájú szobrok, faragványok is árverezésre kerültek és a motoros bácsik, nénik előszeretettel vásároltak a Szent Ferenc Alapítvány házaiban nevelkedő gyermekek kézműves termékeiből. Elkelt hát jó néhány ízes zakuszka, szilvalekvár, kürtöskalács és palacsinta, rajzolt, festett, faragott, hímzett dísztárgyak. – Ezek a bevételek jelentik a családjaink saját kis zsebpénzét, amiből néha elmehetnek egy cukrászdába megünnepelni valami különös családi eseményt – mondta Palkó Cecília alapítványi igazgató, aki örömmel és hálával fogadta, köszöntötte a motorosokat, jó szívvel teljesítve a társaság legfontosabb kérését: alkalmat teremtett a régi székely himnusz eléneklésére, megtanulására. A piciny ferences templomban a Kárpát-medence minden csücskéből érkezett közel kétszáz motoros ajkán csendült fel a fohász: Jézus, áldd meg Erdély földjét!

Az ünnepi köszöntések és megható közös éneklés után sor került a gyermekek és motorosok által egyaránt nagy izgalommal várt közös motorozásra, amikor az apróságok egy-egy bőrszerkós bácsi derekát átölelve száguldhattak a zúgó-búgó masinákon. Ez azonban csak a kezdete volt a jónak. Hiszen még hátra volt a marosnémeti Tholdy-Horváth-birtokon rendezett táncház, melyen a délvidéki motorosok által meghívott Fokos zenekar húzta a talpalávalót. A zarándoklat fénypontját pedig sokak számára a vasárnap jelentette, amikor a Böjte Csaba atya által celebrált misén egy újabb lépést tehettek Isten felé, megtisztult szívvel indulva haza a tizedik dévai motoros túráról.