Elég volt a ciánból!

A ciános aranybányászat elleni tüntetéssé alakult Déva központjában, az 1971-es csertési tragédiáról való megemlékezés. Az ortodox egyházi szertartás nyomán néhány tucatnyian csatlakoztak az emlékezőkhöz, tiltakozva a további ciántechnológiás aranybányászat ellen.

A több évszázados bányászhagyománnyal rendelkező Felsőcsertésen, 1971. október 30-án közel száz ember vesztette életét, amikor a hosszas esőzések nyomán átszakadt a falu feletti gát, és a mögötte tárolt steril rázúdult a településre. Negyed óra leforgása alatt egy egész tömbháznegyedet (150 lakást és egy harmincszobás munkásotthont), valamint 7 lakóházat és 25 gazdaságot öntött el a közel 300 köbméternyi steril. Az iszapréteg épületeket, embereket temetett maga alá. A katasztrófa következtében 89 ember vesztette életét, 76-an pedig súlyosan megsebesültek. Egész családok pusztultak ki.

A kommunista hatalom hivatalosan 49 halottat ismert el, és az 1972 májusára elkészült jelentésben leszögezték, hogy senki sem vonható felelősségre a katasztrófa miatt. A csertési bánya történetében azonban világosan szerepelnek a feljegyzések, miszerint 1956-ban kisebb repedések keletkeztek a falut védő gáton. Ezeket azonban betömték, és figyelmen kívül hagyva a katasztrófa lehetőségét, tömbháznegyedet építettek mintegy 100 méterre a gáttól. 1971. október 18-án elnöki rendeletben I. osztályú munkaérdemrenddel tüntették ki a 225 éves fennállását ünneplő csertési bányát. Akkor már senki sem emlékezett arra, hogy közel 200 évvel azelőtt 1784-ben a falu feletti, tárnákkal telilyuggatott hegy rázuhant a településre, 76 házat temetve maga alá. És arra sem gondoltak a csertési ünneplők, hogy pár nap múlva ők maguk válnak az aranybányászat áldozatává.

Az 1971-es tragédia ellenére, a csertési aranybánya még további 35 évig működött. 2006-ban történt bezárását követően azonban a kanadai érdekeltségű Eldorado Gold erre is szemet vetett, és 2012 szeptemberére a temesvári regionális környezetvédelmi felügyelőségtől meg is szerezte a kitermelési engedélyt. Az itt is ciántechnológiát alkalmazó kitermelés ellen azonban több hazai civilszervezet és Magyarország kormánya is síkra szállt. A verespataki aranybányászat ellen küzdő Alburnus Maior pedig a bukaresti törvényszéken óvta meg az engedélyt. A döntés mai napig várat magára.

A kanadai cég azonban szervezkedik, és egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentésében 2016-ban szándékszik megnyitni a csertési fejtést, ahonnan 4 tonna arany és 25 tonna ezüst kitermelését reméli. A tervnek szerves részét képezi egy több mint 60 hektáros területen kialakítandó ülepítő is, a ciános steril számára!

A Déva központjában tüntetők a Csertésen és Verespatakon bekövetkezhető tragédiára igyekeztek ráirányítani a figyelmet. Mert bármennyire is biztonságosnak ígérik a ciános ülepítőket, egy előre nem látható természeti csapás elég ahhoz, hogy a gyilkos iszap újabb áldozatokat szedjen.