Élő márciuska a Téglásban

Kedden délben a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum udvarán élő márciuskát alakítottak ki a diákok. Tetea Luminiţa román szakos tanárnő kezdeményezésére kialakuló flashmob előtt a téglásbeliek megismerkedhettek a márciuska történetével is. A legenda úgy tartja: a régmúlt időkben a Nap elvette egy csinos ifjú arcát, de a Gonosz elrabolta a Napot és tömlöcbe zárta. Abban a pillanatban a természet búskomorságba esett: nem nyíltak a virágok, a madarak nem énekeltek többé és a gyermekek arcáról eltűnt a mosoly. Jó idő elteltével egy bátor ifjú eldöntötte: kiszabadítja a Napot. Három évszakon keresztül vándorolt, és télvíz idején ért el a Gonosz országába, ahol a Nap fogságban sínylődött. Hosszan tartó harc után sikerült kimenteni a Napot. A harcban az ifjú is életét vesztette. A legenda szerint a márciuska zsinegén a piros az ifjú vérét jelképezi, a fehér pedig a hóvirágot, mely elsőként nyílt ki, hogy köszöntse a szabaddá vált Napot.

A régészek szerint a márciuska hagyománya évezredekkel korábban alakult ki. Az ásatások során felszínre került leletek alapján elmondható: a piros-fehér zsineges kis díszt (követ vagy pénzérmét) már az ókorban is ajándékba kapták a lányok. Akkor még nyakbavalóként hordták az első kakukkszóig vagy az első fecske megérkezéséig. Ezután a zsineget egy fára akasztották, és őszig ott maradt, hogy jó termést hozzon a fa. A kövecskét, pénzérmét pedig amulettként eltették.

A néprajzosok szerint a márciuska-zsineg más jelentéstartalmat is hordoz. A piros a női termékenység, a fehér a férfiú bölcsesség jelképe. Az összefont zsineg pedig a férfi és a nő eggyé válását szimbolizálja.

Minderről Tetea Luminiţa tanárnő írása alapján tájékozódtak a diákok. A román és magyar nyelvű ismertetőt Papp Evelyn Karina és Sász-Barra Boglárka olvasta fel az iskola aulájában. Majd a pirosba illetve fehérbe öltözött diákok az aulában és az udvaron alakítottak ki élő márciuskát.