Energiafűz az országút mentén

Nem mindennapos dolog, hogy az újságíró európai premieren vehessen részt, márpedig ma ebben volt része. 

Az új „csodanövényről”, az energiafűzről ugyan már évek óta beszélnek, arról is hallottunk, hogy Romániában kísérleteznek vele – hozzánk Svédországból hozták be, és termelték az ültetőanyagot faiskolában –, most fordult elő azonban először, legalábbis a Rebina Group (Romániában temesvári székhelyű) osztrák–román–német cég képviselői szerint, hogy út mentén, egy viszonylag szűk sávban kerüljenek elültetésre.

A premierek premierjének kiszemelt hely a Szemlak–Sajtény megyei út. Idén, hallottuk az eseményen jelen lévő Nicolae Ioţcu megyei tanácsi elnöktől, összesen húsz kilométer hosszan, összesen mintegy 67 hektáron kerül a már említett helységek között, valamint Nagylak felé kiültetésre az energiafűz. A megyei utak melletti földterület – nyolc-nyolc méteres sávja az út tengelyétől számítva – a megyei tanács köztulajdonába tartozik, az ültetés tehát minden jogi, a területre vonatkozó bonyodalom nélkül megejthető. A munkálatokat a megyei tanács finanszírozza, 500 ezer lejt fektet bele.

Vajon mire jó az energiafűz (Salix Vinimalis)?

A szakértők szerint rendkívül gyorsan nő – naponta 3-4,2 cm-t –, hektáronkénti termése 30-40 tonna (ha öntözik, a 60 tonnát is elérheti). Az ültetés utáni második-harmadik évben már betakarítható (két év alatt a 6-7 méter magasságot is elérheti), s attól kezdve 25-30 évig kitermelhető. Fűtőkalória értéke nagy, kilónként annyi, mint egy kg kőszéné, fél liter petróleumé vagy fél köbméter földgázé. Telepítése hektáronként mintegy 1800-2500 euró, és a második évtől kezdve az ültetvény nem igényel különösebb munkálatokat.

Az út menti energiafűz-termesztés – ez az, ami premier – azonban nem csupán a kitermelés céljait szolgálja, hanem amolyan „mezővédő erdősávként” is működik. Sík vidéken, ahol belátható távolban fa sincs, a fűz-sor „megfogja” a havat, sőt, esetleges balesetnél rugalmas falat képez az autók számára is. Kettős-hármas haszna is van tehát.

Nagyobb terület betelepítése természetesen gépesített, itt azonban, a Szemlak–Sajtény úton a három sorba való telepítés kézi erővel történik, mert a keskeny sávra nem tudna gép rámenni. A jól szervezett munka így is gyorsan halad. Három emberből álló csoportok telepítik egymástól mintegy félméternyire az arasznyira vágott ültetőanyagot, amelyből a föld fölött csupán két-három centiméter marad. A betakarítást (ami kora tavasszal történik) a levágott anyagot be is bálázó kombájn végzi. Az első termés felhasználási módjáról egyelőre nincs pontos döntés. Annyi biztos, hogy a biomassza iránt nagy a kereslet – például Ausztriában, Németországban, Olaszországban –, de belföldön is, mert nagyon alkalmas kazánokba való fűtőanyag (ún. pelet vagy brikett) készítésére, de erőművekben is felhasználható. Wilhelm Hollerbach, a cég képviselője szerint Németországban jelenleg 103 eurót adnak az energiafűz tonnájáért. Romániában ugyan ennél jóval kisebb árra számítanak, de a beruházás így is feltűnően rövid idő alatt megtérül.

Ami nagyon érdekes: Romániában éppen hogy elkezdődött az út menti telepítés, de több országból máris érdeklődtek iránta. Lehet, hogy igazi sikertörténet lesz belőle?