Erdőhegyen a helyzet változatlan

Legutóbb, amikor a kisjenői Mihai Veliciu Líceumhoz tartozó erdőhegyi magyar nyelvű iskolai tagozat épületének a csigamód haladó, méregdrága építkezési munkálatairól szakértői vélemény alapján írtunk, kiderült, hogy minden a legnagyobb rendben van. 

Egyetlen megoldás létezik, ha további, közel 400 ezer lejt szereznek a befejezéshez. Akkor az írást azzal fejeztük be: legjobban jár az ember, ha az ehhez hasonló közbeszerzési beruházásokkal munka közben nem foglalkozik. Ne érdekelje, mi mennyibe kerül? Nos, a több mint egy hónapja megjelent írás óta valóban nem foglalkoztunk vele, mivel azonban arra jártunk, megnéztük a munka haladását. Ami azonban inkább egyhelyben topogás, ugyanis időközben lejárt az építkezési engedély, ezért annak a meghosszabbítási procedúrája zajlik. Eközben a kivitelező annyit tett, hogy kitakarította a nagyjából bevakolt, el nem simított falú vészkijáratot. A régi és az új épület közötti 15 centi távolságot a vészkijáratban még most sem falazták be, miközben a fiúmosdó továbbra is félkész állapotban van. A mennyezetén ott éktelenkedik a fa karóval alátámasztott, összetoldott, ormótlan fa tartógerenda, az ajtókeretben még mindig nincs üveg. Nem véletlenül, mert a kivitelezőnek állítólag megtiltották, hogy bármihez hozzányúljon, amíg az építkezési engedély meghosszabbítását jóvá nem hagyják. Talán abban is reménykednek, hogy addig sikerült további pénzeket szerezni, kimozdítani sokadik holtpontjáról az építkezést, amiről immár senki nem kíván nyilatkozni.

Az első világégés nyugati frontján évekig megrekedt állóháborúról szóló sajtójelentések mintájára, miszerint „Nyugaton a helyzet változatlan”, az erdőhegyi állapotok jellemzésére is az állóharc a legjobb megállapítás: harc a további pénzekért, a munka felvételéért, annak a jobb minőségéért, a befejezéséért. Az viszont szinte biztos, hogy tanévkezdésig az új épületszárnyat nem fejezik be. Ha mégis, a munkálatok javítgatása karácsonyig bizonyára elhúzódik. Erdőhegyen tehát a helyzet változatlan…