Fél évszázad legjobbjával vetekszik

Szakemberek véleménye szerint az idei szőlőtermés, így az ebből nyert bor minősége vetekedni fog a 2000. évivel, amelyikről ugyancsak a borászok állították: az utóbbi fél évszázad legjobb évjárata volt. 

Hogy Arad-Hegyalján milyen szőlő termett, illetve milyen kilátások vannak a bor értékesítésére, arról szól a következő riport.

Mindent megtenni a piacon maradásért

Prózsa István, a Pankotai Borpince tulajdonosának véleménye szerint az idei nagyon jó év volt, a minőség azonban a mennyiség kárára ment. A hosszú, száraz nyár miatt ugyanis a szőlőszemek jelentős része kiszáradt, elfonnyadt. Amikor kipréselték, a szépnek tűnő fürtökből igen kevés must folyt, aminek a literenkénti cukortartama 220-240 gramm volt. Kivételt képezett a Magyarádi Mustos a 150-200 gramm körüli cukortartamával, ami ennél a fajtánál magas. Prózsa István vállalata többségében fehér borokat állít elő, de véleménye szerint a vörösborok elterjedőben vannak a fehérekkel szemben, mivel az utóbbi telepítések inkább vörösbor-szőlők. Amelyek meglehet, Pankota és Borosjenő vidékén nem érik el a ménesi vörösborok minőségét, de a moldvai vagy a kiskunsági homokon termő boroknál bizonyára jobbak. Éppen ezért maga is úgy döntött, hogy a 34 hektárnyi új telepítésből 20 hektár vörösborszőlő-fajtákat ültetnek. EUprojekt- támogatással összesen 43 hektár szőlőt akarnak felújítani, amiből 20 hektár Ternován található, az 1990-ben leállított szőlőiskola területén. Azért kénytelenek messzebb lévő területeket felvásárolni, mert a közeliek már gazdára találtak. Mivel távolabb van, a szőlőföld valamivel olcsóbb a pankotai vagy a ménesi területeknél, ráadásul sietni kell a földvásárlással, mert e területen valóságos invázió indult be, olasz és német befektetők szőlőtermesztés céljából kívánnak erre alkalmas területeket megszerezni. A vállalata jelentős mennyiségű szőlőtermést szokott felvásárolni, e tekintetben is negatív tapasztalatai vannak. Mivel nagy szőlőterületeket telepítenek újra, azok most nem teremnek. Ebből kifolyólag nemcsak a régióban, hanem országos viszonylatban is kevesebb volt a termés, ami megemelte a felvásárlási árakat. Idén a fehér szőlőnek kilóját 1,2-1,5, míg a vörösbor-szőlőnek kilóját 1,5 lej fölött lehetett megvásárolni. A bor alapanyaga tehát megdrágult, a fehérbornál literenként 2,5, míg a vörösbornál 3 lejbe került. A további járulékos költségekkel, illetve palackozás esetén az önköltség tovább emelkedik. Mindez azt jelenti, emelkedni fog a borok felvásárlási ára. Európában a három bornagyhatalom, Franciaország, Spanyolország és Olaszország ki akarják használni a gazdasági világválság nyújtotta lehetőséget a borkereskedésre, ezért nagy mennyiségű, olcsó dél-amerikai borokat kívánnak Európába behozni, majd saját borként értékesíteni.

A szőlőtermésben megmutatkozott mennyiségi kiesés, illetve a felvásárlási nehézségek miatt idén nem tudják túllépni a 400 ezer liter bortermelést. Ami nem fogja fedezni a piac igényeit, noha 2008-tól a bortermelésük mintegy 30%-kal visszaesett. Emiatt a legnagyobb forgalmazóval, a Metróval, amelyik nem egyezett bele az áremelésbe, felbontotta a meglévő szerződést. Helyette inkább egy jászvásári borkereskedővel szerződött 100 ezer liter vörösbor, illetve egy Argeş megyei kereskedővel 300 ezer liter fehérbor forgalmazására. Az elmúlt évekről raktáron csak olyan, magas minőségű borok maradtak, amelyeket nem volt hajlandó asztalibor-áron értékesíteni. A 100 ezer liter borból mintegy 60 ezer olyan magas minőségű bor, amelyek helybeli és országos borversenyeken érmeket nyertek. Ezeket új csomagolásban és névvel próbálják jobb áron értékesíteni. Ilyenek a Kaiser Wein fajták, amelyek Cuvée Maria Theresia, illetve Cuvée Franz Josef neveken futnak, ízléses csomagolásban. E borokkal előkelő vendéglőket kívánnak megkeresni, ahol nem fogják elutasítani a Mária Terézia vagy Ferenc József nevét viselő borokat. Mindent meg kell tenni a piacon való megmaradásért – fejezte be értékelőjét Prózsa István, a Pankotai Borpince tulajdonosa.

Jó tanulója lenni a mesternek

Gyorokon Pota István valamikori vincellér kötelességének érezte, hogy a munkahelyi szőlőtermesztés és borkészítés mellett a háztájiban is foglalkozzon vele. Mivel azonban néhány éve megbetegedett, tanácsai alapján a felesége, Alida Marieta intézi a domboldalon lévő 0,3 hektár merlot, illetve a ház kertjében lévő 6 ár csemegeszőlő termesztését, illetve a borkészítést. Amint Marieta asszonytól megtudtuk, 6-szori permetezés mellett literenkénti 220 gramm cukortartalmú, elég jó évjáratot szüreteltek, méghozzá korán. Szeptember 20-án kezdték el a szüretet, amit október 6-án be is fejeztek. Nem várták meg a szemek fonnyadását, tehát mennyiségileg is elérték a szokásos átlagtermést, idén is 600 liter borra számítanak. Mivel 20 éve foglalkoznak szőlőtermesztéssel, a férjének ez volt a szakmája, régi, visszajáró kliensek viszik el a boruk nagy részét, de az Aradon élő gyermekeknek, a rokonságnak is rendszeresen adnak. Marieta asszony nosztalgiával vegyes élvezettel beszélt az ősz szőlővidéki aromáiról, amelyek beivódnak az itt élő emberek ösztöneibe. Maga mindent megtesz azért, hogy a mesternek, a beteg férjének jó tanulója legyen, és a tanácsai alapján minden évben elkészítse a visszajáró kliensek által kedvelt, szavatolt minőségű ménesi bort.

Minőségi borban a jövő

Dr. Balla Gézának, a Wine Princess szőlészeti és borászati vállalat tulajdonosának is feltettük a kérdést: milyen volt az idei év szőlőtermesztés szempontjából?

A tavalyi lehangoló beszámolóval ellentétben ezúttal kiváló évjáratú termésről beszélhetett. A gabonatermesztők panaszkodtak a nyári, illetve az őszi szárazságra, ami a szőlőtermesztőknek pozitívummá vált. Mint minden növény, a szőlő is szereti a nedvességet, ám mélyre lehúzódó

 gyökereivel a megfelelő mennyiségű vizet szárazság idején is fel tudta szívni, tehát a termés mennyiségével sem voltak gondok. Szeptember vége rendkívül zsúfoltnak bizonyult, mert akkor már nem lehetett betartani az érési sorrend szerinti szüretelést. Mindent szüretelni kellett, méghozzá gyorsan. Maga 75 hektáron termeszt szőlőt, amiből azonban 25 hektár fiatal ültetvény, ezért 50 hektáron termett. Nem a mennyiségre, a minőségre hajt, ezért, mint minden évben, ezúttal is terméskorlátozást hajtottak végre a kadarkánál, a cabernet sauvignonnál, a cabernet francnál, valamint a feketeleánykánál. Hektáronként 50-60 mázsás termést szüreteltek, ennyire is számítottak a kék szőlőknél. Fehér szőlőjük kevés van, ilyen a szürkebarát, a tramini, a furmint és a királyleányka, amelyek 70-80 mázsás termést adtak hektáronként, ami természetes. A cukortartalmuk literenként 240-260 gramm volt, tehát kiváló. A legmagasabb értékek a kései szüretelésű kadarkánál, illetve furmintnál voltak tapasztalhatók. Utóbbiakból borkülönlegességeket készítenek, kis mennyiségben. Balla Géza szerint a 2000. év volt az utóbbi 50 év legjobb évjárata, de igen jó minőségű volt a 2003., a 2006., sőt a 2008. és 2009. évjárat is. Mivel az idei borok most erjednek, a minőségükről nem lehet véleményt alkotni, de a szőlő minőségét a 2000. évjárat minőségéhez lehet hasonlítani. Az értékesítésrúl elmondta: az utóbbi 2 év borai még hordóban érlelődnek. Jelenleg a 2008-as évjáratú vörösborokkal, a 2009-es és 2010-es évjáratú fehérborokkal vannak a piacon. A 2009-es királyleányka és a 2010-es mustos fehér már fogyóban van, ami a vörösborokról nem mondható el. A gazdasági válság ugyanis a bor értékesítésének is betett. Balla Géza a prémium és a regal kategóriákra, tehát a kiváló minőségűkre helyezi a hangsúlyt, a vásárlóerő megcsappanásával ezeknek a boroknak az eladása is visszaesett, mivel a piac tele van kétes minőségű, olcsó borokkal, amelyek közül soknak nincs köze a szőlőhöz.

Balla Géza mindig arra törekedett, hogy a saját lábain próbáljon megállni, ezért üzlethálózatot alakítottak saját üzletek, illetve szerződéses partnerek révén. Elsősorban Erdélyben, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Temesváron, Aradon vannak üzleteik, ahol a bortermésnek mintegy 25%-át értékesítik. Néhány hipermarketben is jelen vannak a klasszikus kategóriájú borokkal, de egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az EU-s piacokra. Elég szépen elindultak Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában viszont becsődölt az üzletfelük, elég komoly összegük maradt ott. Németországban, Angliában próbálkoznak, Magyarországon több kereskedővel vannak partneri kapcsolatban. Az elmúlt években, illetve a következő 2 évben a legnagyobb hangsúlyt az új telepítésekre helyezték, helyezik. Erre az EU-tól támogatást is kapnak, ami viszont nem elég a telepítésre. 1 hektár újratelepítése 22-23 ezer euróba kerül, míg az EU-tól 14 ezret kapnak hektáronként. Ha nem lenne a támogatás, új ültetvények létrehozására szinte gondolni sem lehetne. Idén igen komoly bogyózó berendezést, illetve rezgő-válogató asztalt szereztek be. Szerencsére a jó termés miatt nem volt szükség rájuk. Fontos beszerzés volt az előhűtő berendezés, ami a feldolgozóba érkező, sokszor 35-37 Celsius-fokos szőlőt 15 fokkal lehűti. A jelzett berendezések igen drágák, minőségi bort azonban nélkülük előállítani nehezen lehet – összegezte az idei termesztéssel, szüreteléssel kapcsolatos tapasztalatait dr. Balla Géza, a Wine Princess tulajdonosa.

***

A különböző kategóriájú, illetve mennyiségű szőlő- és bortermelők véleményével általános képet kívántunk alkotni, az elhangzottakat nem kommentáljuk.