Forradalom és államcsíny, történelemhamisítás és visszarendeződés

A Mária téri református templom és parókia épületénél az 1989-es temesvári események kezdeteiről emlékeztek meg december 16-án, pénteken a református gyülekezet tagjai, élükön Tőkés László egykori temesvári lelkipásztorral. A gyertyás főhajtás maroknyi résztvevője megkoszorúzta a református templom falán a történelmi események tiszteletére elhelyezett emléktáblákat, amelyek négy nyelven hirdetik: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom. 1989. XII. 15.” Tőkés László sajnálatát fejezte ki, hogy ma már szinte nyoma sincs annak az etnikai és felekezeti egymásra találásnak, szolidaritásnak, ami 1989 decemberében Temesváron, majd pedig az egész országban megnyilvánult a diktatúra elleni lázadás során. Az emlékezők annak a reményüknek adtak hangot, hogy mégsem lesz hiábavaló a 89-es forradalmárok kiállása és a lázadók vértanúsága.

A megemlékezés az Új Ezredév Református Központban folytatódott, ahol közösségi fórumra és kerekasztal-beszélgetésre került sor „1989. Forradalom! Ellenforradalom? Párbeszéd. Szabadság. Demokrácia” címmel. A zsúfolásig megtelt imaterem közönségét Gazda István házigazdalelkipásztor köszöntötte, majd a Szabó Gabriella vezényelte Új Ezredév kórus szolgálata után Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke nyitotta meg a Baráti esték sorozat idei utolsó, nem is akármilyen rendezvényét, amelynek vendégei voltak Tőkés László EP-képviselő, a temesvári forradalom gyújtószikrája és egyik temesvári harcostársa, Borbély Imre, aki éveken át a Magyarok Világszövetségének vezetőségi tagja volt.

Az izgalmas beszélgetést Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, egykori temesvári diák moderálta. A 27 évvel ezelőtti eseményeket Borbély Imre mutatta be, hangsúlyozva, hogy a temesvári forradalom igazságának feltárását mintegy 15 éve a történelem átírása, a forradalmi események „magyartalanítása”, Tőkés László lejáratása váltotta fel. Ehhez különféle ügynökelméleteket és hamis forgatókönyveket gyártanak, amelyeket arcátlanul terjesztenek a volt titkosszolgálat tagjai könyvek és televíziós műsorok közvetítésével. Borbély Imre szerint az 1989. december 17-ei temesvári véres események során Stănculescu tábornok arra a meggyőződésre jutott, hogy innen már nincs visszaút, és Bukarestbe visszatérve megszervezte az Moszkva-barát Ion Iliescut hatalomra juttató államcsínyt. A puccsisták lelövették a rájuk nézve veszélyes Ceaușescu házaspárt, és terroristákkal riogatva a népet, forradalmi hangulatot teremtettek, és a televízió segítségével építették fel a „forradalmár” Iliescu imázsát. Borbély Imre szerint Iliescu kezdeményezte az RMDSZ létrehozását, aki az ellenzéki és autonomista Király Károllyal szemben az autonómiaellenes Domokos Gézát preferálta a szervezet élén.

Szilágyi Zsolt kérdésére válaszolva, hogy milyen érzésekkel tér évről évre vissza a forradalom színhelyére, Tőkés László bibliai párhuzammal élve arról beszélt „Elindultunk akkor az ígéret földje felé. Huszonhét év telt el a negyvenévi vándorlásból. Most az eltévelyedés állapotában vagyunk”. Tőkés László szerint rendkívül súlyos következményei lehetnek annak, hogy „ellopták a temesvári forradalmat”, és ebből a helyzetből egyetlen kiút van: az igazság feltárása és az igazságtétel. Ezért van rá szükség, hogy azok, akik Temesváron aktívan részt vettek, Tőkés László mellett, az ellenállásban és a népfelkelésben, azok vegyenek részt az igazság feltárásában. Az egykori temesvári lelkipásztor úgy érzi, hogy 27 éve módszeresen folyik az ő személyének a lejáratása, a forradalom magyar komponensének háttérbe szorítása. „Még nem érkeztünk meg az ígéret földjére, továbbra is a pusztában tévelygünk és a legutóbbi választások után, amikor láttam az ország térképét, a „zöld szigetet” a „vörös tengerben”, feltettem a kérdést: hogyan juthatnánk ki ebből a „vörös tengerből”? Hogyan történhetett meg, hogy a Colectiv-tragédia után leváltott kormányt a nép újból megválasztotta?” Tőkés László fontos előrelépésnek nevezte, hogy a főügyész feloldotta a forradalom iratainak a titkosítását, és abbéli reményét fejezte ki, hogy a kedvezőtlen választási eredmények ellenére mégis megtörténik Romániában a kommunista múlttal való szembenézés. Erre nagy szükség van, mert „elfogy a temesvári forradalmárok alól a talaj”, és zajlik a visszarendeződés Romániában. A kommunizmus bűneinek feltárását segíti az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja, amelynek igazgatója, Neela Winkelmanova részt vett a temesvári vitafórumon és aggasztónak nevezte a romániai folyamatokat, a brutális román diktatúrával szembeszegülő Tőkés László szerepének elbagatellizálását.

A vitafórum végén Gazda István lelkipásztor bejelentette, hogy egy nyertes pályázatnak köszönhetően folytatódhat az Új Ezredév Központ építése, és reményei szerint három éven belül, a magyar kormány támogatásával, be is fejeződhet az építkezés. A Új Ezredév Református Központ a belvárosi református templom mellett a temesvári forradalom emlékjele, amelynek nagy szerep juthat 2021-ben, amikor Temesvár Európa Kulturális Fővárosa lesz – hangsúlyozta befejezésül Tőkés László.

December 17-én a Temesvár Társaság rendezvényeivel folytatódtak a forradalmi megemlékezések a Bega-parti városban. A Teréz-bástyában sorra került kerekasztal-beszélgetés keretében Szilágyi Zsolt olvasta fel Tőkés Lászlónak az emlékkonferencia szervezőihez és részvevőihez intézett levelét.