Gabonatárolót építenének

Simándi Sándorral, Nagyzerind község polgármesterével a mögöttünk lévő évről, illetve az idei tervekről beszélgetünk.

– Polgármester úr, 2011-ben mi az a megvalósítás, amire büszke, illetve van-e kudarcélménye az elmúlt évből?

– Szerintem az elmúlt év legnagyobb sikere községi szempontból, hogy bár nem önerőből, de elkezdődött a Fekete-Körös bal partjának a megerősítése. A két település szemszögéből a biztonságnál nincs fontosabb. A több mint 3 millió eurós beruházás kivitelezésének túl vannak a felén, reméljük, idén teljesen befejezik. A pályázati forrásokból, illetve községi költségvetésből végzett beruházások közül kiemelkedik az út infrastruktúra fejlesztése, melynek során elkezdődött a Feketegyarmat–Dénesmajor közötti átjáró útnak a megépítése, ugyanakkor a község két településén összesen 4,5 kilométer utcára sikerült aszfaltburkolatot önteni.

– Van-e kudarcélménye az elmúlt évből?

– A nagyzerindi óvoda felújítását mindenképp annak nevezem, de a feketegyarmati óvodaépület felújítása nyomán is közel 3 éve tartozunk még 350 ezer lejjel az építővállalatnak. Nagyjából ugyanannyi pénz szükséges a nagyzerindi óvodaépület befejezéséhez is. A félbeszakadt munkálatok miatt a nagyzerindi gyermekeket naponta a feketegyarmati óvodába kell ingáztatnunk, kisbusszal. Vigasztalásunkra legyen mondva, felújítás tekintetében nem csak mi, hanem az országban több mint 4 ezer hasonló oktatási intézmény épületének a felújítása áll pénzhiány miatt. Ami a mi épületünket illeti, arra az utóbbi 2 évben egy lejt sem adtak. Tudtommal a megyében Zimándújfalu, Németság, Szemlak községekben is hasonló felújítások állnak. Már csak abban reménykedünk, hogy a legújabb intézkedés, vagyis az, hogy az Oktatási és Kutatási Minisztérium infrastruktúráján zajló felújítási munkálatoknak a finanszírozását átadták a Fejlesztési Minisztériumnak talán a szükséges pénzforrásokat is megteremti.

– 2012-re milyen terveket készítettek?

– Az elkezdett projekteknek a befejezését tekintjük elsődleges feladatnak. Példának okáért, a dénesmajori utat november 1-jére be kell fejezni. Ugyanakkor folytatni kívánjuk az utcaaszfaltozást is, melynek során 4,5-5 kilométernyi földútra kívánunk aszfaltburkolatot húzni. Régi, tavalyi, de jövőbeli, önerőből zajló beruházásnak számít a közismert nevén, Kulcsár-ház felújítása. Amit ifjúsági házzá 4 évvel ezelőtt újítottunk fel a fiatalokkal történt partner-szerződés alapján. Eszerint mi biztosítottuk az alapanyagot, ők a munkát, így újítottunk fel 3 termet. Utána a község az épület elejét, ahol az orvosi rendelő kapott helyet, majd elvégeztük a falak belső és külső felújítását, ajtókat, ablakokat cseréltünk 40 ezer lej értékben. 2011-ben ugyanannyit fordítottunk az épület új tetőszerkezetére. 2012-ben szeretnénk felújítani a még hátra lévő épületszárnyat, illetve körbevakolni az egészet, ami további 50 ezer lej ráfordítást igényel, önerőből.

– Honnan van a sok önerő, vagyis a saját pénzforrás?

– Természetesen a községi legelőkből. 1500 hektárt bérbe adtunk, míg 300 hektárra magunk nyújtottuk be a támogatási kérelmet az APIA-hoz. A községi legelőkből évente 550 ezer lej bevételünk származik. Ezeknek a növelése céljából tárgyalásban vagyunk egy német vállalattal, amelyik 50 hektáron napelemes parkot szeretne létesíteni, a termelt villanyáramot az államnak adná el. Mivel az üzemeltetéshez szükséges a magasfeszültségű villanyáram közelsége, az 50 hektárból 11-et a helybeli református egyháztól bérelnének. A végleges döntés a januári találkozó után születik meg. Részben önerőnek számítom azokat a pénzeket is, amelyeket pályázati úton szerzünk. Gyula városával közösen, két, országhatáron átívelő pályázaton dolgozunk. Egyik az út infrastruktúrának a fejlesztésében áll, mely szerint Nagyzerinden 5, Feketegyarmaton 3 utca aszfaltburkolatát szélesítenénk ki 5 méterre, útszegély, bejáró hidak, kapubejárók építésével, továbbá a meglévő aszfaltburkolatra egy kopásálló réteget öntetnénk. Az összegből a mi részünk 930 ezer euró, hogy Gyula mennyit kap a közös pályázatból, nem tudom, de az ottani Eminescu utca felújítását célozzák meg. Másik pályázatunk a vállalkozói infrastruktúra fejlesztését célozza meg, mivel a község gazdálkodóinak óriási gondot okoz a gabonatárolás, 2 ezer tonnás, szárítóval, mérleggel, a búza minőségi ellenőrzéséhez szükséges laboratóriumi felszereléssel ellátott gabonatároló megépítését tervezzük. Ezzel párhuzamosan, Gyula egy mezőgazdasági centrum, vagyis egy minden szükséges felszereléssel rendelkező állatpiac megépítését pályázza meg.

– Nagyzerinden hol kapna helyet a gabonatároló?

– A volt téesz területén, az istállók közelében. Mivel községi területre épül, a gabonatároló önkormányzati tulajdont képezne, a nonprofit működését a tárolt gabona arányában a használóknak felszámított rezsiköltség kiegyenlítéséből fedeznénk. A mi részünkre történő 680 ezer eurós beruházás a gabonatároláshoz szükséges minden felszerelést feltételez. A gyulai rész nagyságát nem ismerem, a benyújtási határidő viszont január 31., tehát sietni kell a pályázatkészítéssel.

– Vannak-e hosszabb távú terveik is?

– Hogyne, azt szeretnénk, ha 2013-ban a község két településének minden utcáját aszfaltburkolat borítaná, és természetesen, az óvoda felújítását is szeretnénk készen látni.

– Köszönöm a tájékoztatót, sok sikert kívánunk a további, merész tervekhez.