Gyorokon szombaton és vasárnap harmadszor szervezték meg Nemzedékek találkozója néven azt az összejövetelt, ahova a település magyar iskolájában valaha tanított minden pedagógust, illetve diákot meghívtak.
A szombaton 12 órakor a katolikus templomban megtartott hálaadó szentmisét az egyik véndiák, ft. Baricz Róbert szentannai plébános celebrált. A szertartás végén Lőrincz István alpolgármester és Tagányi Magdolna leleplezték, a jelen lévő papok megszentelték azt a márványtáblát, amit a helybeli katolikus közösség állíttatott mindazok emlékére, akik adományaikkal hozzájárultak a templom 1779–1781 közötti építéséhez. Amiben oroszlánrészt vállaltak az Edelspacher és a Tagányi családok. Ezt követően, az Aradi Közszállítási Vállalat jóvoltából engedélyezett nosztalgiautazás során a résztvevők a központból a temetőig a több mint száz éve villamosított vasút egyik felújított kocsijával utazhattak. Közülük a legtöbben először szállhattak fel a „Zöld nyílra”. A temetőben lévő központi keresztnél közös imát mondtak az elhunyt pedagógusok, iskolatársakért. A közlekedési múzeum megtekintése után a Gyorok-telepi volt iskola, jelenleg óvoda épületének a gazdatermében 15 órakor kezdődött a közös osztályfőnöki óra. Az előtérben lévő megterített asztalnál a volt pedagógusok, a többi asztalnál közel 100 véndiák foglalt helyet, mindenki tányérjánál ott volt a székely és a csángó himnusz szövege. Bevezetőben az iskola legfrissebb végzősei, Heredi Evelina, Barabás Andrea és Simó Gizella szavaltak Reményik Sándor, Petőfi Sándor és Ady Endre iskola- és sorskérdéseket megfogalmazó verseiből. Kiss Miklós egy véndiák-, illetve pedagógusköszöntő megható verset olvasott fel. A húsz év óta először itthon járt Szeicht Miklós egykori igazgató történelmi visszatekintésében a bukovinai székelyeknek a zaklatott életéből kiindulva, a Gyorokon történt megtelepedésüknek, majd az anyanyelvű iskola működésének az emlékeit elevenítette fel. Ugyanakkor a jelen lévő Cociuba Veronika, és Ujj János tanárok is visszaemlékeztek a gyoroki szolgálatukra. Az 1920–24 között Gyorokon tanított Sajtos Ferenc és felesége, Erzsébet unokája, Tarnai Ottóné élményszámba menő beszámolót tartott a nagyapja által készített naplóról, Lőrincz Matild tanítónő felolvasta Grünwald Jolán, Sebestyén Márta, dr. Rooth Viktor, Koller Márta, valamint Papp Terézia egykori pedagógusok lélekbemarkoló leveleit, akik főként az idős voltuk miatt nem tudtak részt venni a találkozón. Barabás József könnyekig meghatódva adta át Barabás Katalinnak Torontóból írt levelét, amit szintén felolvastak. A résztvevők elhatározták, hogy mindnyájuk által aláírt, közös levélben válaszolnak egykori pedagógusaiknak. A véndiákok közül Kató István a pedagógusokkal kapcsolatos emlékei felelevenítése után beszámolt azokról az élményeiről, amelyeket az 1764-es madéfalvi veszedelem elől Moldvába menekült bukovinai székelyek egykori falvaiba, Józseffalva, Istensegíts, Segíts Isten, Andrásfalva és Hadikfalva meglátogatásával szerzett. Kőműves István Lippáról ingázott Gyorokra, magyarul tanulni. Kinda Mária a magas színvonalú oktatás példájaként kijelentette: amikor az aradi magyar középiskolába felvételiztek, a gyorokiak voltak a legjobbak. A találkozón Mircea Luca gyoroki polgármester mellett több fazekasvarsndi, ópálosi, lippai diák is részt vett, akik hosszabb, rövidebb ideig szintén Gyorokon tanultak. Lőrincz István alpolgármester emléklapokat adott át a jelen volt pedagógusoknak. Miközben elfogyasztották a Páll Rozália és Kovács Julianna által főzött finom pörköltet, tovább göngyölítették a közös emlékek szálait, gyakran könnyekig meghatódva az elhunytak miatt. Vacsora után az udvaron gyülekeztek egy közös fotó kedvéért, majd az óvoda nagytermében megtekintették a Cristi Mária által felkészített helybeli, 13 tagú Pipacs tánccsoport cigány- illetve moderntáncát. A generációk találkozója késő estig a gazdateremben beszélgetéssel folytatódott. Vasárnap a program 18 órakor, a Szent Donát nevére felszentelt katolikus templom búcsúünnepségével, majd a templomkertben megtartott szeretetvendégséggel folytatódott.
A generációk eddig Gyorokon megszervezett találkozóinak legsikeresebb rendezvénye azzal az elhatározással zárult, hogy a sorozatot mindenképp folytatják, mert emlékek nélkül nincs jövő. Az idei rendezvény sikeréhez nagyban hozzájárultak a támogatók, az Arad megyei Kulturális Központ, a Gyoroki Polgármesteri Hivatal, valamint nem utolsósorban a szervező és támogató PRO GHIOROC-MA-GYOROK civilszervezet.
Hozzászólások