Ha a lelkekben lebontjuk a határokat

Dr. Görgényi Ernővel, Gyula város polgármesterével a közelmúltban Nagyzerinden tartott projektindító sajtóértekezleten az országhatár két oldalán fekvő települések közötti együttműködési lehetőségeket próbáltuk górcső alá venni.

– Gyula vezetősége milyen reményeket fűz a városhoz tartozó Dénesmajor és Feketegyarmat között megépítendő átjáró úthoz?

– A mai nap egy történelmi esemény igen fontos állomása, mivel a város jelenlegi vezetőségének stratégiai elképzelése újraépíteni a Körösök menti településekkel a történelmi tradíciókon alapuló kapcsolatokat, amelyeket a történelem, szerintünk rossz döntései alapján meghúzott határok megszüntettek. Állításomra kiváló példa a nagyzerindi, hiszen annak idején Gyulát vasútvonal kötötte össze azokkal a településekkel, amelyeket jelenleg csak óriási kerülővel lehet megközelíteni. Gyakorlatilag, az elmúlt 90 évben a gazdasági, a kulturális, de az emberi kapcsolatok is megszűntek, noha a mindkét országot magában foglaló Európai Unió arról szól, hogy az országhatárokat átjárhatóvá kell tenni. A mindennapi érintkezés előtt meg szüntetni a határokat. Amelyeket azonban szerintem először a lelkekben kell lebontanunk, illetve az adminisztratív határokat, akadályokat is el kell hárítanunk. Fontosnak tartom továbbá a határokon keresztül történő kapcsolatlétrehozást, átjáró utakkal. Ezért történelmi pillanat az ide tervezett út megépítésének az elindítása, mivel ezzel párhuzamosan Gyula és Nagyzerind között olyan fizikai kapcsolatok is újraélednek, amelyek a vasút révén valamikor léteztek. Ennek a gazdasági hozadékára is számítunk a mezőgazdaság, a kereskedelem, illetve a turizmus vonatkozásában, de a könnyebb megközelíthetőség nemcsak a két településnek, hanem a két térségnek is előnyére válhat.

– Arra is számítanak, hogy Gyula újra visszanyeri a térség egykori gazdasági központjának a szerepét?

– Annak idején ez egy természetes földrajzi alapokon álló rendszer volt, amit ideig-óráig országhatárokkal el lehet ugyan rekeszteni, de a természetes állapot előbb vagy utóbb újra visszaáll, aminek jelenleg a szemtanúi vagyunk.

– Közösen megépítendő kerékpárútról is hallottam, amelyiknek a jóvoltából a magyarországiak is megismerhetik a Körösök vidékének a nevezetességeit, a szépségeit…

– A Gyulai Turisztikai Kft tervei között szerepelnek az illető térség megismerésére irányuló turisztikai programok, amelyek során a Gyulán hosszabb ideig üdülő vendégek számára nem csak ide, hanem a Partiumba, Erdélybe is szerveznek ismerkedő kirándulásokat.

– Nem tartanak-e Gyulán attól, hogy a romániai oldalon tervezett termálstrandok, amelyek közül Aradon már fúrtak, de Kisjenőn is terveznek, ha megvalósulnak, elszippantják Gyulától a vendégek egy jelentő részét?

– Én hiszek a versenyben, ami a turisztikai piacon is létezik, az viszont előreviszi a minőséget is. Én bízom abban, hogy a nálunk hosszú évek során megszerzett tapasztalatok, tradíciók olyan előnyt biztosítanak e versenyben a minőség és a szaktudás terén, hogy azt nagyon nehéz behozni. Nekünk inspiráló az, ha a közelünkben a turizmusra máshol is építenek, ami a fejlődés motorjaként hathat. A még jobb, még színvonalasabb szolgáltatások biztosítására ösztönöz bennünket. Tehát nem negatív jelenség, hanem inspiráló lehet számunkra.

– Gyula bevételében mekkora hányadot képez a turizmusból származó?

– Ezt nehéz megmondani, mivel a turisztikai vállalkozások működtetői több jogcímen fizetnek adót, tehát vannak olyanok is, amelyeket minden ipari vállalkozás fizet, a tevékenységtől függetlenül. Az adótitok miatt ezt nem lehet megbontani, tehát nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy tavaly idegenforgalmi adóból – olyankor, amikor felújítás miatt két nagy szálloda is zárva volt – 53 millió forint folyt be, amihez az állam még ennyit adott. Normális esetben a Gyuláról befizetett adó 70-90 millió szokott lenni, illetve e szállodák fizetnek építményadót is, tehát több százmillió forintra tehető az összeg, ami a turizmussal kapcsolatos gazdasági tevékenységből Gyulára évente befolyik.

– A gyulai turizmusban érezhetők-e a gazdasági világválságból való kilábalásnak a jelei?

– A kilábalás pozitív jeleire több példát is mondhatok: a Fa-Fém ZRT bútorgyár saját beruházással új üzemrészt hozott létre, ahova 70 új munkaerőt fognak felvenni. Emellett további, kisebb vállalatok is beruháznak, amelyekben bővül a tevékenység, de úgy gondolom: ha a magántőke a saját pénzéből termelékenység-növelésre befektet, azt jelenti, hogy ő látja a kereslet bővülését is. Hasonlóképpen, a turizmus területén idén 2 új, négycsillagos szálloda is nyílt a városban, ahol ezzel közel 100 új munkahely létesült. A tulajdonosok részéről szintén hatalmas befektetés, hiszen ők is látják a beindult gazdasági folyamatokat, amelyekre a fejlesztést alapozták. A jelekből úgy látszik, a mélyben megindultak azok a folyamatok, amelyek talán csak jövőre látszódnak, de a pozitív jelei máris mutatkoznak.

– Úgy legyen, köszönöm a beszélgetést.