„Hunyad megye kincsei” a múzeumban

Több mint egyórás várakozás után lehetett csak bejutni hétfőn délben a dévai Magna Curia nyugati szárnyában megnyitott kiállításra, ahol a megyei múzeum birtokában lévő arany és ezüst tárgyak jelentős része került bemutatásra. 

– 385 nemesfém-tárgyat állítottunk ki, ami 2 kilogrammnyi aranyat és 3 kilónyi ezüstöt jelent. Itt vannak a múzeumunkban található legértékesebb tárgyak – hangsúlyozta Liliana Ţolaş, múzeumigazgató, aki mintegy 100 000 látogatót remél idevonzani e tárlatra. A kiállítást szervező régészek, történészek azonban hangsúlyozták, „a legértékesebb” megnevezés főleg a tárgyak anyagi értékére vonatkozik. Régészeti szempontból ugyanis megoszlanak a vélemények a múzeum birtokában lévő leletek értékét illetően.

A többhónapos előkészítő munkával, régészek, műépítészek és képzőművészek bevonásával létrejött kiállítás a Bethlen-kastély nyugati szárnyának eddig lezárt termében kapott helyet. A látogatók kronológiai sorrendben vehetik szemügyre a kiállított tárgyakat: a Tordos és Felsőcsertés területén feltárt bronzkori ékszereket, az Erdélyi Érchegység lábánál fekvő Szarakszó területéről származó dísztárgyakat, ékszereket, fibulákat, illetve a Várhelyen talált híres, görög betűs „koson” feliratú pénzeket, melyeket a dák kultúra emlékeként őriznek. Különleges értékkel bír a kiállításon megtekinthető hét darab, 22 karátos római kori aranylemez, melyeket Algyógy termálfürdőinél találtak. – Összesen 15 darab ilyen lemez került elő. Valamennyi hálaáldozatként szolgált, amit a termálvizeknél gyógyulást nyerők ajándékoztak az isteneknek. A lemezkék némelyikén a meggyógyultak, illetve a gyógyítónak vélt istenség neve is szerepel – mesélte a kiállítás egyik szervezője, Ferencz Iosif Vasile, kutató. Szintén ókori emlékként tekinthető meg a kiállításon mintegy 277 ezüstpénz a római köztársaság idejéből. A szervezők azonban a Várhelyen talált, arannyal futatott ezüst Medusza gorgó-főre a legbüszkébbek. A Medusza gorgó-fők a római korban templomok, szentélyek, de akár katonai pajzsok díszeként is elterjedtek voltak.

A kiállításnak közel felét középkori leletek teszik ki, melyek többnyire a 20. század közepén kerültek elő, véletlenek folytán. Így szemügyre vehető néhány, a felkenyéri lelőhelyen talált 396 középkori aranypénzből. Mellettük sorakoznak a Szolcsván, a hajdani Dienes- és Telegdi-birtokon talált Mátyás-kori pénzek, illetve a Lapusnyakon fellelt (osztrák, porosz, magyar, erdélyi uralkodók jelképeivel ellátott) aranypénzek is.

Külön kiállító vitrinben sorakoznak a Nalácz-vád környékén talált középkori kegy- és használati tárgyak, illetve néhány az itt előkerült 805 ezüst- és aranypénzből.

A korábban beharangozott dák aranykarperecek viszont nem kerültek a kiállított tárgyak közé. A múzeum igazgatója szerint így is alapos intézkedésekre volt szükség, hogy a kiállított tárgyak védelmét biztosítsák. A tárlat látogatóinak tehát esetenként fémdetektoros ellenőrzésre is számítaniuk kell. A fotózás, filmezés szigorúan tilos a kiállítóteremben.

A kiállítás amúgy az idei év végig várja látogatóit, hétfő kivételével naponta 9 és 17 óra között. Egy belépőjegy ára felnőtteknek 10, gyermekeknek 2 lej.