Infrastruktúrával azonos értékű szellemi beruházásokat

Almási Vincével, Kisiratos község polgármesterével a következő beszélgetésünkben az elmúlt év közösségi tevékenységét érintjük, de kitérünk a 2012. év terveire, elképzeléseire is.

– Polgármester úr, mit tart a 2011. év legnagyobb sikerének?

– Ha sikerekről beszélek, több kategóriába sorolom őket. Közülük igen fontos az infrastruktúra fejlesztése, amit a lakosság minden tagja élvez, részesül belőle. Elégtétellel állapíthatom meg, hogy a tervezett beruházásokat véghez tudtuk vinni: rendbe tettük a községközpontot, ahol a községházától a gyógyszertárig járólapokkal burkoltuk a járdát, megvilágított szökőkutat, zöldövezetet, parkolókat építettünk. Esztétikailag jól néz ki a központ, ráadásul hasznos befektetés is. A községháza és az iskola oldalán díszfákat és -cserjéket ültettünk. A 120 ezer lej értékű beruházásnak a felét a megyei tanácstól sikerült megszereznünk, míg a másik fele saját beruházásnak számít. Az önrész úgy jött össze, hogy a nálunk tevékenykedő olasz vállalkozónak komoly adóhátralékai voltak a községi költségvetés irányába, ezért mintegy 45 ezer lej értékben a tartozását ledolgozta. Az elmúlt év legnagyobb beruházása az új lakónegyednek a kiépítése volt, melynek során úthálózat, elektromos áram, illetve vízvezeték-hálózat kiépítésével adjuk át a telkeket az új tulajdonosoknak. A kimért 64 házhely közül év végéig 27 gazdára is talált. Mindenképp szem előtt tartjuk, hogy a 35 évnél fiatalabb helybeli házaspárok jussanak házépítés céljából telekhez. Nem titkolt cél, a fiatalok itthon marasztalása, illetve utánpótlás biztosítása az oktatási intézmények számára.

– Nem lesz az új lakótelepnek olyan hátulütője, hogy az előmozdítja Kisiratos elrománosodását?

– Sajnos, a telket vásárlóknak a 30%-a nem magyar. Akik viszont ingyen kapják, azok helybeli fiatalok, és nagyon remélem, ők sokkal többen lesznek. A beruházás összértéke 500 ezer lej, ami tartalmazza a vezetékes víz, az utcakövezés, illetve villanyhálózat kiépítésének a költségeit, nagy résztét a megyei tanács biztosította. A községi költségvetésből kevés pénzt fektettünk ide. Érdekes beruházásunk volt, a kültelkek felmérése, a parcellázási tervek elkészítése, ami a végéhez közeledik. Minden földtulajdonos élvezi a hasznát, hiszen Kisiratoson majdnem minden családnak van termőföldje. A beruházás 82 ezer lej értékű, a lakosok majdnem ingyen telekkönyveztethetik a földterületeiket. Ami előbb, utóbb amúgy is szükséges lett volna, hiszen a közeljövőtől az állami támogatást csak telekkönyvezett földek után folyósítják. A nagy kultúrotthon nagytermét kormánytámogatással felújítottuk, már csak az utolsó simítások vannak hátra. A gazdasági világválság, a pénztelenség közepette én büszke vagyok arra, hogy ekkora mértékű fejlesztést tudtunk végrehajtani az infrastruktúránkon. Hozzá kell tennem: nem hiszem, hogy mindez sikerült volna, ha az RMDSZ nem lenne tagja a kormánykoalíciónak. E beruházások ugyanis az érdekvédelmi szövetség megyei és országos tisztségviselőinek a közreműködésével váltak lehetővé.

– Milyen terveik vannak a 2012. éve?

– Első helyen áll a régi, rossz állapotban lévő óvodaépületnek a felújítása. Ami azért késett eddig, mert az egyház visszaigénylési kérelmet nyújtott be rá. Mivel azonban a tulajdonosi státust nem tudták bizonyítani, az épület a községé maradt, tehát tavasztól beindulhat a teljes felújítása. Ami magában foglalja a tetőcserétől kezdte, a nyílászárók, a villanyhálózat, valamint a külső és belső felújítás minden munkáját. Az óvodával kapcsolatban 2011-es eredménynek számít, hogy ott beindítottunk egy napközis csoportot, aminek a felügyeletéhez viszont nem kaptunk pedagógusállást. Éppen ezért, a délutáni nevelőt saját pénzből kell fizetnünk, a Pro Ki Dor Egyesület közvetítésével. Az épület felújításához szükséges 250 ezer lejt a megyei tanácstól igényeltük, a házhelyekért kapott pénzt fordítjuk a felújítására. Mivel a nagy kultúrház nagytermét év vége előtt befejeztük, a felújítási munkálatokat a külső szigeteléssel, a terasz kiépítésével, egy új könyvtár kialakításával folytatnánk. Reméljük, a szükséges 200 ezer lejt is meg tudjuk szerezni hozzá. Az utóbbi 10 évben elég sokat költöttünk a közvilágítás felújítására, korszerűsítésére, most azonban minden villanyoszlopra energiatakarékos világítótestet kívánunk felszerelni. Ezek jóvoltából azonos fogyasztás mellett, éjjel sokkal világosabbak lesznek Kisiratos utcái. Nem közvetlenül a mi beruházásunk, de sokat segíthetne a község megközelíthetőségén a Kisiratos–Mácsa közötti megyei rangú útnak a leaszfaltozása. Ha megtörténik, Kisiratosról Elekre vagy Gyulára autóval eljutni alig félórát vesz majd igénybe. Ugyancsak szeretnénk aszfaltburkolatot húzni a Kisiratostól az országhatárig húzódó 2,8 kilométeres, kövezett megyei útra, ami a schengeni csatlakozás után átjáró útként szolgálna. Az út a községet összekötné a volt határőr laktanya épületével, ahol 2012-ben pályázati támogatással logisztikai központot kívánunk létre hozni, ahol 25-30 ember számára teremtődne munkahely. Mindezzel párhuzamosan, támogattuk, támogatni fogjuk a gyorsított honosítási eljárást, aminek jóvoltából Kisiratoson immár 150-200 kettős állampolgár él. Továbbra s tápláljuk kapcsolatainkat az anyaországi testvértelepülésekkel. Pusztaszabolcs, Úri és Lökösháza mellé idén lép be Dánszentmiklós és Kötegyán. Továbbra is éltetni kívánjuk a hagyományainkat a Gyönygvirág néptáncegyüttes, a Rónasági citerazenekar, a férfikórus állandó jelleggel szerepel nem csak az itthoni, hanem a testvértelepüléseken, illetve a megyében megszervezett rendezvényeken. Mellettük támogatjuk a nyugdíjas klubot, a Máltai Házat, a Szent Ferenc Alapítvány Pio Atya otthonát is. Az anyanyelvű kultúránk, a hagyományaink éltetésébe fektetett beruházásokat ugyanolyan fontosaknak tartjuk, mint az infrastruktúrafejlesztést, mert hiába lenne aszfaltos utunk, vezetékes vizünk, ha gerinctelenné, gyökértelenné válva, feladnánk identitásunkat – zárta mondanivalóját Almási Vince polgármester.