Kihívásokkal teli időszak

Ukrajna, pontosabban az ukrajnai háború dominálta az Európai Parlament (EP) tevékenységét az utóbbi évben – Romániából nézve alighanem ez az általános szemlélet, mondta Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő keddi dévai sajtóértekezletén. Sokat nem is tévednek, az EU valóban eltökélt ami Ukrajna támogatását és az agresszor Oroszország megbüntetését illeti, és jelentős anyagi és politikai támogatást nyújtott előbbinek, illetve 11 szankciós csomagot fogadott el utóbbi ellen. A romániai közélet azonban más témákra koncentrál, miközben a Nyugatot inkább a zöld átállás és az éghajlatváltozás foglalkoztatja.

A 2022–23-as parlamenti ülésszakon egyértelműen utóbbi dominálta, az EP-ben valós törvényhozási lavina indult el. Az elmúlt húsz évben nem volt soha ilyen mennyiségű, a Bizottság kezdeményezte rendelet, melyek nagy része a zöld átállással kapcsolatos. Elfogadták az Irány 55 (fit for 55) elnevezésű, 13 jogszabályból álló törvénycsomagot, amely többek között betiltja az új belső égésű járművek forgalmazását 2035-től kezdve. Továbbá szigorú környezetvédelmi előírásokat vezetnek be az ipar számára, illetve úgynevezett karbonadót az EU-n kívül gyártott termékek importjára. A magas környezetvédelmi költségek nyomán az ipari termelés jelentős része az EU-n kívüli országokba települ át, mivel Törökországban, az arab országokban vagy Kínában minimálisak az ilyen követelmények, egy tonna cement vagy acél legyártása olcsóbb, versenyhátrányba helyezve az amúgy is haldokló európai ipart. A karbonadó ezt igyekszik kárpótolni – import esetében adóként ugyanazokat a pluszköltségeket kell befizetni, amelyek az EU-s előírások betartásával járnak, ismertette a helyzetet Winkler.

A zöld átállás szabályai óriási költségekkel járnak, s ezzel nemigen foglalkoznak Brüsszelben. Sőt, a technológiai szempontokkal sem, a célkitűzéseket a szocialisták, a még vehemensebb kommunisták és a még náluk is elszántabb zöldek szabják meg ideológiai elszántságból. Brüsszelben immár az ideológiai megfontolások fölülírják a szakmai vagy műszaki szempontokat. Ennek árát pedig az embereknek kell megfizetni. Ez jelentős szemléletváltást eredményezett a jobboldali konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppártban (EPP). Az EPP a józanságra helyezi a hangsúlyt, s nem szavazta meg a baloldali kezdeményezéseket. Sajnos ezeket így is elfogadták EP-s súlyukból kifolyólag.  Az RMDSZ már a 2022–2023-as ülésszak elején, a prioritások megszabásakor a méltányos és igazságos zöld átállásra helyezte a hangsúlyt, s az EPP is a „zöld realizmus” álláspontjára helyezkedett.

Románia számára ugyanakkor olyan lehetőségek nyílnak meg, amelyek esélyt adnak, hogy a következő évtizedet az európai felzárkózás időszakává alakítsák. Ekkora mértékű európai finanszírozásra uniós tagsága óta nem volt példa, és mindez olyan támogatás, amelyet fejlesztésre, modernizációra lehet fordítani. Helyi szinten lassan olyan korábban elképzelhetetlen helyzettel szembesülnek, hogy EU-s pénz van bőven, az önkormányzatok szakszemélyzete jártas annak lehívásába, de egyre nehezebb szakképzett cégeket, munkaerőt találni az uniós projektek konkrét megvalósításához. Egyre kevesebb a szakember, szakmunkás, ezt egyre inkább hallani a polgármesterekkel való beszélgetéseken, jegyezte meg Winkler. Mindezek ellenére egyértelmű, hogy Románia sorsa az EU-hoz (és a NATO-hoz) kötődik. Erre egyszerűen nincs alternatíva, még ha gyakran elégedetlenek vagyunk is az EU működésével. Ezen viszont változtatni lehet jövő júniusban, amikor maguk az EU-s polgárok változtathatják meg voksaikkal az unió politikai irányát, szögezte le mérlegvonása végén Winkler Gyula.