Közösségi összefogással megújulhat a szabadfalui Petőfi-emlékmű

A temesvári magyar közösség évről évre a több mint 100 esztendővel ezelőtt közadakozásból állított szabadfalui Petőfi emlékműnél emlékezik meg az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az emlékművet 1913. május 25-én azon a helyen avatták fel, ahol a Temesvárt ostromló Bem József honvéd altábornagy őrnaggyá nevezte ki Petőfi Sándort, „hazánk koszorús lantosát”. A Székely László temesvári főépítész tervei alapján emelt szabadfalui emlékmű állaga az utóbbi években alaposan megromlott, ráadásul vandál kezek többször is összefirkálták.

„Több jelzés is érkezett arról, hogy a szabadfalui Petőfi emlékmű már eléggé leromlott állapotban van – nyilatkozta lapunknak Molnár Zsolt parlamenti képviselő –, felkaroltam ezt a kérdést és a Temes megyei RMDSZ-szel közösen nekifogtunk előkészíteni az emlékmű restaurálását. A dokumentáció elkészítése szempontjából nagyon hosszú ideig tartott az előkészítési folyamat, ugyanis a szabadfalui Petőfi-emlékmű nincs rajta semmilyen hivatalosan nyilvántartott műemléklistán. Mára sikerült eljutni olyan állapotba, hogy beadványt intéztünk a Temes megyei Kulturális Igazgatósághoz, amelyben kérelmezzük, hogy saját kezdeményezésre restaurálási munkálatokat végezhessünk a Petőfi-emlékművön. Ezt a kérvényt hosszabb tárgyalási folyamat előzte meg, időközben az engedélyt már meg is kaptuk, így nyugodtan hozzáfoghatunk a restaurálási munkához.

Végeztünk egy technikai felmérést a műemlék állapotáról, elkészült egy restaurálási terv is, amelynek alapján dolgozunk majd. A restaurálásban a legfontosabb vezérlő elvünk az volt, hogy a műemlék jellegét ne változtassuk meg. A restaurált emlékmű ugyanolyan lesz, mint a mostani, csak egy nagyobb lélegzetű munkát igényel az, hogy visszaadjuk az emlékmű régi fényét. Minden reményünk megvan rá, hogy a következő március 15-én a felújított Petőfi-emlékműnél ünnepelhetünk!”

A parlamenti képviselő lapunknak azt is elmondta: Temesváron különleges helyzet van, ami a magyar vonatkozású emlékműveket érinti, a polgármester ugyanis köztérre akarja helyezni a „szégyenszoborként” elhíresült osztrák katonai emlékművet. „A Petőfi-emlékmű kérdésében ezért nem kerestük meg a polgármesteri hivatalt – nyilatkozta Molnár Zsolt. – Nem fogunk hozzájuk fordulni anyagi támogatásért. Nem akarunk abba a csapdába esni, hogy a Petőfi-emlékmű támogatásáért cserébe a polgármester majd úgy érezze, hogy feljogosítottuk a szégyenszobor köztérre helyezésére. Ezért nagy szükség van arra, hogy a Petőfi-emlékmű restaurálásában közösségként tudjunk fellépni. Már a kérvény esetében sikerült széles körű közösségi támogatottságot felmutatni, ugyanis a kérvényt a temesvári magyar intézmények, az iskolák, a színház, a magyar egyházak, a civil szervezetek aláírásukkal támogatták. Bízom benne, hogy sikerül majd a magyar közösség erejét felmutatva restaurálni ezt a műemléket. Ez nem zárja ki, hogy a polgármesteri hivatalon kívül más állami szervekhez forduljunk majd támogatásért, viszont az is fontos, hogy a bánsági magyar közösség is felmutassa szolidaritását azzal az emlékművel szemben, amelyik a magyarságunk szimbóluma ezen a vidéken. Abban reménykedek, hogy sikerül a magyar polgárok, a magyar érdekeltségű vállalatok, a civilszervezetek, az egyházak támogatását elnyerni a munkálatok elvégzéséhez is, hogy jövőre március 15-én mindannyian büszkén állhassunk majd a felújított Petőfi emlékmű előtt, amelyet közös munkával, közös erőfeszítésünk által valósítottunk meg!”