Kutyaszorítóban

Kereken fél esztendő telt el a “kutyatörvény”-ként mediatizált 258/2013-as jogszabály érvénybe lépése óta. És valamivel több mint három hónap van még hátra addig, míg a törvénybe foglalt büntetések aktuálissá válnak. Hiszen 2015. január elsejétől akár 5 ezer lejes büntetésre is számíthat az a kutyás gazda, aki nem vétette nyilvántartásba házi kedvencét, és nem végeztette el rajta az előírt orvosi beavatkozásokat. Ez a fajtiszta, illetve szolgálati (rendőr, pásztor stb.) kutyák esetében csupán a mikrocsippezésből és a szükséges oltások beadásából áll, a korcsoknál viszont kötelező ivartalanítást is jelent.

A rohamléptekben közeledő határidő ellenére a Hunyad megyei kutyás gazdák nem tolonganak az állatorvosi rendelőkben a törvényben előírt beavatkozások ügyében. – Jelenleg a Hunyad megyei kutyáknak körülbelül 2 százaléka van nyilvántartásba véve, de ezek többnyire a fajtiszta példányok, melyeknél a gazdának kimondottan érdeke az állat beazonosítása. A korcs ebek, illetve a vidéki házőrzők körében viszont gyakorlatilag ismeretlen a mikrocsipezés – közölte Adrian Cioran, állatorvos, a Hunyad megyei gazdátlan állatok védelmét szolgáló egyesület (SJOAFS) vezetője. A megyei tanács által fenntartott szervezet pillanatnyilag nyolc menhelyet működtet: Déván, Brádon, Szászvároson, Piskin, Vajdahunyadon, Pusztakalánban, Petrozsényban és Urikányban. – Valamennyi menhelyünk teltházzal működik. Idén júniustól, mióta a Vier Pfoten nevet viselő, osztrák székhelyű civilszervezet a törvényszéken vívta ki a 258-as törvény bizonyos paragrafusainak érvénytelenítését, gyakorlatilag meg van kötve a kezünk. Egyetlen kutyát sem szabad elaltatni. Úgyhogy összegyűjtjük őket, ivartalanítjuk és beazonosítjuk, de helyszűke miatt újra az utcára kell engednünk az állatokat. Ezek ugyan már ivarképtelenek, de a lakosság jóvoltából még hosszú évekig elélhetnek. Ráadásul a kutyás gazdák felelőtlensége miatt napról-napra gyarapodik a kóbor ebek száma – mondja Adrian Cioran. Véleménye szerint, ha a lakosság komolyan venné a „kutyatörvényt”, és a házillatként tartott ebeket is ivartalanítanák, néhány éven belül százszázalékosan megoldódna a kóbor kutya probléma Romániában. A jelek szerint azonban könnyebb a gazdátlan ebek tömeges elpusztítását követelni, mint tiszteletben tartani a törvényt, és megóvni a saját kutyát a nem kívánt szaporodástól.

A SJOAFS vezetője szerint a polgármesteri hivataloknak aktív részt kellene vállalniuk a törvény rendelkezéseinek gyakorlatba ültetésében. Akár azzal, hogy támogatott rendszerben mobil állatorvosi ellátást biztosítsanak, amely jelképes összegért akár otthoni környezetben elvégezhetné az állatok oltását, beazonosítását és ivartalanítását. A kutyás gazdák többsége ugyanis az ezzel járó, valóban jelentős, költségekre hivatkozva kerüli el az állatorvosi rendelőt, hiszen egyetlen kutya csippel való ellátása 40-50 lej körül mozog, az ivartalanítás pedig további 100 lejes költséget jelent. Ehhez jönnek még a kötelező oltások, ami szintén nem olcsó mulatság.

Az állatvédők szerint az új törvény megjelenése óta a kilátásba helyezett költségek illetve büntetések miatt a szokottnál is több kutyát csapott el a gazdája. A kóbor kutyák tehát egyre szaporodnak. A házi ebek felelőtlen szaporulatának megakadályozása terén pedig a legkisebb lépés sem történt meg. Talán a 2015 januárjától érvénybe lépő büntetések cselekvésre buzdítják a gazdákat.