Lovas nemzetünk méltó utódai

Varga Roland, kisiratosi gyökerű fiatalember azért keresett meg, hogy a Nyugati Jelenben közzétett felhívás révén fogathajtó segédet találjon. 

Hogy milyen fiatalemberre lenne szüksége, azt a vele folytatott beszélgetésből próbáljuk leszűrni. Amint elmondta, a ló-szeretete, az igavonóhoz való vonzódása gyermekkorában az alföldi településen töltött vakációkon alakult ki. 1991-ben Kisiratoson kiosztották a téesz volt lovait, így a nagyapja, Almási Bálint is kapott kettőt, amelyeknek gyermekként rendkívül örvendett, nagy szeretettel foglalkozott velük, etette, ápolta őket. 2000-re azonban a lovakat a földművelésből is kiszorították a traktorok, közben Roland is leérettségizett a Csiky Gergely Főgimnáziumban, majd a Marosvásárhelyi Kertészeti Egyetem következett.

Ló-közelség

Mivel itt is kereste a ló közelségét, egy barátjának a közbenjárására sikerült bejutnia Kelemen Attila méntelepére. Ehhez egy korszerű istálló tartozik 20 lóval, amelyeket folyamatosan képezik az országos fogathajtó versenyekre, ahol fogathajtó és a segédhajtó vesz részt az 1 vagy 2 pár ló vontatta fogatokkal. Mivel Roland ambíciózus fiú, imádja a lovakat, felkérték a segédhajtói teendők ellátására, minek jóvoltából 2005-ben először vett részt az országos fogathajtó bajnokságon. A címzetes fogathajtó azonban nem bírta sokáig elviselni a versenyekkel együtt járó stresszt, ezért 2009-ben távozott. Az augusztusban megszervezett edzőtáborban már Roland hajtotta a lovakat, az országos bajnokságon a IV. helyet szerezték meg, de a nemzetközi versenyen a szabályzat értelmében, csak segédhajtóként vehetett részt, mivel nem ő hajtott egész évben. Az országos bajnokságban évente az első versenyt a Nagyszalonta melletti Cséfán, a másodikat a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, a harmadikat Csíkkarcfalván, míg a döntőt Marosvásárhelyen szokták szervezni. Az országos bajnokságokon dől el a világversenyeken való részvételnek a joga. A nemzetközi versenyekre az ország 3 fogatot küldhet csapatban, 1-et egyéniben. Amint látszik, a fogathajtásnak csak Erdélyben van hagyománya, ez külön műveltséget igényel, ami inkább csak nekünk, a lovas nemzet tagjainak, a magyaroknak adatott.

Drága versenysport

Éppen ezért, Varga Roland úgy érzi, Arad és Temes megyékben is újra kell alapítani a fogathajtó sportot. Aradon a Romsilva tulajdonában van ugyan lovarda, ahol versenylovakat ápolnak, csak nincs, aki versenyezzen velük, mert nincs rá keret. Érdekes módon, 60 ló etetésére, ápolására volt keret, de 3-nak a versenyeztetésére már nem. Szerencsére, most már van, mert tavaly sikerült két fogatot elindítani, amelyek egyikét egy pár Nóniusz, míg a másikat egy Lipicai fajta pár ló húzza. Sikerült vásárolniuk egy új díjhajtó kocsit is, mivel a díjhajtáshoz másfajta fogat, hám, illetve díjhajtó öltözék szükséges, mint a maratoni versenyhez. Díjhajtásnál a Nemzetközi Lovas Szövetség által megadott programot a résztvevők betanulják, mert a bírók a pontosságot, a könnyedséget, a lovak engedelmességét, az összhangját, az idomítottságát pontozzák. Fogathajtóknak és lovaknak tökéletes összhangban kell lenniük. A lovakat egy pihenőnap kivételével naponta edzik 40-90 percig. Ha fizikai állóképességre dolgoznak, naponta kétszeri edzés szükséges. Marosvásárhelyen a hajtók, a segédeik, illetve a lovászok fizetett alkalmazottak. Varga Roland szerint, most már Aradon is szereztek némi pénzt, ezért 6 ezer euróért vásároltak egy Galambos-féle kocsit, amivel tavaly elindultak a csíkkarcfalvi versenyen, ahol a VI. helyet szerezték meg. Az országban összesen 15 hajtó működik, közülük az országos versenyen megjelenik 10-12. Anyagi gondok miatt a többi hajtó nem tud eljutni, lévén, hogy szállítani kell a lovakat, a kocsikat, az embereket. Ugyanakkor állatot, embert el is kell szállásolni, míg az állatorvost és a patkolókovácsot a szervezők biztosítják. Az általában 6-8 akadályból álló maratoni versenyre külön kocsi szükséges. Az akadályok között a terepet betűkkel jelzik, amely szerint megadják az útvonalat, amit vizes árkokkal, homokos talajjal nehezítenek. A fogathajtó vezeti a kocsit, míg a díjhajtásban a segéd a fogat dísze. Maratoni hajtásnál viszont a segédnek ugyanolyan szerepe van, mint a hajtónak vagy akár a lovaknak. A kocsit a nagy sebesség közepette is egyensúlyban kell tartania, hogy tartani tudják a tempót, amit külön mérnek. A szakaszonkénti terepen vagy az akadályokban begyűjtött hibapontok alapján alakul ki a végső pontszám. A maratoni versenyhez külön kocsi szükséges, ami 5-6 ezer euró, külön lószerszám, ami 1-2 ezer euró. A versenylovak értéke a behajtottságtól, az idomítás mértékétől függ, ezért egy kiválóan képzett ló akár több százezer euróba is kerülhet. Példának okáért, a négyes-hajtó világbajnoknak egy-egy lova 400 ezer eurót ér. Nálunk viszont, jól behajtott lovakat lehet már 5 ezer euróért is vásárolni. 1-5 ezer euró között is vásárolhatók, de azok még nincsenek megfelelően behajtva. 2 év alatt a tehetséges lovakat folyamatos edzéssel már jól fel lehet készíteni, mert nem elég, ha otthon elvégzi a rá bízott feladatot, azt a szállítás után, idegen környezetben is ugyanúgy el kell végeznie.

Segédhajtói elvárások

A lovak verseny előtti ápolásában, nyugtatásában nagy szerep jut a lovászoknak, illetve a segédhajtónak, aki gyakorlatilag mindent tud, amit a hajtó. Egy segédhajtó viszont, ha nem fél a lótól, pontosan betartja a hajtó utasításait, néhány hónap alatt fel tud nőni a feladathoz, ami nem is kicsi. Varga Roland jelenleg kertészmérnökként Ópáloson, szőlészetben dolgozik, ahol a napi program 18 óráig tart. Utána hazautazik, majd naponta a méntelepre megy edzésre, aminek az előkészítésében nagy szükség van a segédhajtóra. A tulajdonképpeni edzés egy-egy kocsival, egy-egy órát vesz igénybe. A lóápolásra nagyon oda kell figyelni, a lovakat nyáron naponta többször kell füröszteni, a kocsit, valamint a hajtók öltözékét is kifogástalan állapotban kell megőrizni. A segédhajtó arra számíthat, hogy tanul egy olyan mesterséget, amit ebben az országban csupán 15 hajtó és ugyanannyi segéd ismer. Számíthat továbbá, hogy valamikor hajtóvá léphet elő. Anyagiakban nem dúskálnak, hiszen maga havonta, hajtóként 700 lejt keres, miközben a főállása mellett még napi 5-6 órát dolgozik. A versenyek díjazását inkább a dicsőség jelenti, noha országos versenyen megesik, hogy 3000 lejt szétosztanak az első 3 vagy 6 versenyző között. E versenyek viszont a méntelepek, a klubok által befizetett nevezési díjak alapján zajlanak.

Hogy mit szól a rengeteg munkához, a kevés szabadidőhöz a fiatal, csinos feleség, Réka Rebeka?

Roland szerint szóhoz sem tud jutni, mert székelyudvarhelyi lány létére, megkedveltette vele a lovakat. Amelyek rendkívül okosak, ezért nem szabad velük durván bánni, mert a legnagyobb szükségben bosszulják azt meg. A ló büntetését ugyanis mindig önmagunkhoz, tehát az emberhez kell mérni: nekünk hogyan esne hasonló büntetés? Azt lehet hanggal, hajtószárral, esetleg ostor segítségével végrehajtani. A verés viszont többet árthat, mint használ, de lórúgás vagy -harapás esetén mértékkel, de büntetni kell, mert a lóval éreztetni kell tettének a helytelenségét. A fogathajtás nem veszélytelen sport, különösen akadályhajtásnál kell óvatosnak lenni. A fogathajtás a sport, a munka mellett mindenképp szórakoztató is, amihez Varga Roland egy megfelelő, állhatatos, türelmes és fogékony segédet, társat keres. Legközelebb Cséfán lesz az országos verseny, ami egyben nemzetközi is. A négyes-fogatok közül ott lesznek a magyarországi, háromszoros világbajnok Lázár testvérek, Dobrovics József ezüstérmes Európa-bajnok, de a kettes fogatok közül is jelen lesz Galambos Sándor, a híres kocsigyártónak a fia. Kisiratoson május 6-án, a helybeli polgármesteri hivatal fő támogatásával, tervek szerint 10-15 fogattal szerveznek fogathajtó versenyt, ahol valószínűleg a feleség, Réka lesz a segéd, aki a díjhajtó versenyen már többször segédkezett. Gondot okoz viszont a maratoni verseny, ahol a segédnek keményen kell tartania a kocsi hátulsó részét, közre kell működnie a száguldó fogat egyensúlyának a megőrzésében. Nem nőre szabott feladat, hiszen ha felakadnak egy akadályon, a kocsiról, az akadályról vagy valamelyik lóról közreműködve kell gyorsan kiszabadítania a kocsit. Ha leugrik a földre, hibapontnak számít. Mivel a lovassport rendkívül igényes, egyben költséges is, a Partiumban történő újjáélesztéséhez sok pénz szükséges, ezért bármilyen jellegű támogatást köszönettel elfogadnak – fejezte be a segédkereső felhívással egybekötött ismertetőjét Varga Roland kertészmérnök-fogathajtó, aki a feleségével, lovas nemzetünk méltó utódaiként, a Partiumban szeretnék újjáéleszteni a fogathajtás egykori szép magyar hagyományát.