Magyarország is beférne a partnerségbe

Baróton tanácskoztak a napokban a Székely–Szórvány partnerség keretében egymásra lelt erdélyi megyék képviselői. – Újszerű találkozó volt az idei, hiszen az elmúlt esztendőkben Nemes Előd kollégámmal minden év elején végigjártuk azon szórványvidéki közösségeket, Hunyad, Fehér, Szeben és Brassó megyében, akikkel Háromszék immár hetedik esztendeje partnerséget vállalt. E körutak alkalmával kristályosodott ki a további együttműködés iránya. Az évek során azonban nem csupán a Székely–Szórvány kapcsolat erősödött, hanem a szórványközösségek egymás közt is szorosabbra fűzték az ismeretséget. Ezért döntöttünk úgy, hogy idén közösen tanácskozunk a további teendőkről – fogalmazott a baróti találkozót követően Demeter László, a szórvánnyal való kapcsolattartásért felelős Kún Kocsárd Egyesület elnöke.

A rendezvényen jelen volt Barót polgármestere, Kovászna Megye Tanácsának, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek képviselője is, háromszéki oktatási és kultúrintézmények vezetői valamint Brassó, Fehér, Hunyad és Szeben megye magyar közösségeinek képviselői. Utóbbiak mindannyian nagyra értékelték a Székely–Szórvány kapcsolat keretében megtapasztalt együttműködést, támogatást. Hangsúlyozták: e partnerség nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kis létszámú, de jelentős kulturális örökséggel bíró közösségek is rangos rendezvények keretében mutathassák be értékeiket. Ennek kapcsán a megbeszélésen elhangzott: Kovászna megye tanácsa továbbra is partner kíván lenni a kiemelt fontosságú szórványvidéki rendezvények megszervezésében, lásd Hunyad Megyei Magyar Napok, Nagyszebeni Ars Hungarica Fesztivál, Medgyesi Vándorcsizma Néptáncfesztivál, Fehér megyében a Tűri Magyar Napok, gyulafehérvári kulturális rendezvények, illetve az idén első ízben megrendezésre kerülő Fogarasi Magyar Nap, melyet május 7-re terveznek. Emellett továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek, diákok csereprogramjaira, honismereti, kapcsolatteremtő tevékenységek támogatására.

Egyéni ötletek, igények is megfogalmazódtak a szórványvidéki képviselők részéről. Kun-Gazda Kinga Viola, az RMDSZ Hunyad megyei Nőszervezetének elnöke női vonalon is szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Konkrét meghívással fordult Kondor Ágota mentálhigiénés szakemberhez, aki képzés lehetőségét kínálta fel a szórványbeli nőszervezeteknek. Továbbá a személyes, családok közti kapcsolatot is erősíteni szeretnék a Székely–Szórvány partnerség keretei között.

A Zsil-völgyi küldöttség tagjaként Antal Amália lupényi RMDSZ-nőszervezeti elnök a Szórvány–Székely kapcsolat kettős hozadékára világított rá: „Nekünk Zsil-völgyi magyaroknak nagyon sokat jelentenek identitástudatunk megőrzésében a Székelyföldről érkező előadók, legyen az színtársulat, tánccsoport, zenészek vagy pedagógusok. De úgy érzem mi, a magunk helytállásával, gazdag örökségünk bemutatásával is tudunk valamit nyújtani a tömbvidékieknek. Azt mindenképp tapasztaltam, hogy amióta e partnerség létezik, egyre kevesebben csodálkoznak ránk, hogy jé, a Zsil völgyében is vannak magyarok?!” – fogalmazott Antal Amália. Továbbá elmondta: régi álmuk valóra váltásához kérik a székelyföldiek bárminemű támogatását. A lupényi közösség megmaradásában fontos szerepet játszana egy szórványközpont létrehozása, amely azonban a hasonló jellegű intézményektől eltérően nem könyvtárnak meg internetklubnak biztosítana teret, hanem a helyi magyarság érdekeit szolgálva egy életképes, gazdasági tevékenységet folytató központ lenne. Konkrétan kulturális turizmussal, iskolán kívüli magyar oktatással, idősek szociális gondozásával szeretnének foglalkozni, és természetesen teret biztosítani a helyi magyar rendezvényeknek – magyarázta Antal Amália.

A baróti tanácskozást követően Demeter László hangsúlyozta: a Székely–Szórvány partnerség az évek során jócskán túlnőtt az eredeti kereteken. „Sokoldalú, szerteágazó kapcsolatrendszer van kialakulóban, melyben úgy látom, helye lenne az anyaországi partnerségnek is. Különösen Temes és Krassó-Szörény megyék esetében látnám indokoltnak a határon átnyúló együttműködést, tekintettel földrajzi elhelyezkedésükre. De általában véve is úgy látom, gyümölcsözőbbé válhatnának e partnerségek, ha magyarországi testvértelepülések, testvérmegyék is bekapcsolódnának és tartalommal töltenék meg az esetleg már létező kereteket” – vélekedett Demeter László.

Az idei közös tanácskozás kapcsán pedig elmondta: szeretnék, ha ezután minden esztendőben valamennyi érintett fél részvételével zajlanának az értékelések, továbbtervezések, és e találkozók vándorjellegűvé válnának: évről-évre más megye közössége látná vendégül a közösségépítésben partnerséget vállaló intézmények, szervezetek képviselőit.