Megőrizni a magyar nyelvet Argentínában

Ritka vendégeket fogadtak a héten a Csiky Gergely Főgimnáziumban: a nyolcfős csoport a világ másik kontinenséről, a messzi Buenos Airesből érkezett, a Zrínyi Ifjúsági Kör hétvégi magyar iskolából. 

A magyar pedagógusok a Bethlen Gábor Alapnál nyert pályázat során kelhettek útra, a szerbiai Szabadka után Aradon szálltak ki, látogatásuk célja volt megtapasztalni, hogyan tanítják hazánkban a magyar nyelvet az iskolákban.

A buenos airesi Zrínyi Kör egyébként immár 60 éves múltra tekint vissza, a vendégek szerint 1952-ben helyezték el alapjait az Argentínába emigrált magyar családok. Az iskolában az óvodaitól a középiskolai szintekig folyik szombatonként a magyar nyelvű oktatás, az ott dolgozó, munkájukat önkéntes alapon végző pedagógusok célja a magyar ismeretek gyarapítása, ugyanakkor a magyarság szeretetének, a magyar öntudatnak a megalapozása a diákokban.   

A csoport egyik tagja, Zaha Alexandra a Nyugati Jelennek elmondta, aradi látogatásukkal szerettek volna tapasztalatokat gyűjteni a szórványban, kisebbségben élő magyar iskolákban, megnézni, ők hogyan csinálják.

A buenos airesi magyar, 18 fős óvodát vezető Honfi Júlia szerint a gyerekekkel állandóan magyarul beszélnek, kézműves foglalkozásokba, különféle játékokba vonják be őket, az internetről magyar meséket, népdalokat néznek meg velük stb. „A legnehezebb dolog egyértelműen a kiejtés megtanulása. A sok magán- és mássalhangzó, a mondatszerkezetek ismeretét bizony nagyon nehéz elsajátítania egy spanyol anyanyelvű gyereknek” – mondta a pedagógus, aki szerint a foglalkozások lényege megtanítani a gyermekeket legalább alapfokon magyarul beszélni.  

„Különböző osztályokat látogattunk meg és próbáltunk mindent felszívni magunkba. Látni szerettük volna, milyen módszereket alkalmaznak az aradi magyar pedagógusok, hogyan adják le az órákat stb. Nagyon elérzékenyültünk, amikor beülhettünk egy első osztályos népdalórára és láttuk, milyen átéléssel énekelték a gyerekek a magyar dalokat” – osztotta meg tapasztalatait Kiss Borbála.

„Hétvégén minden más feladatot kikapcsolunk – hisz az önkéntességen kívül mindegyikünknek van valamilyen szakmája –, és a magyar ügyekkel foglalkozunk. Mivel eléggé elszigetelten élünk, mindig örülünk, szinte friss vért kapunk, ha valaki új érkezik hozzánk. Alig akad valaki, aki valamilyen szinten ne lenne vérrokonságban is a többiekkel. Ezért a légkör szeretetteljes nálunk, mindenki örül annak, hogy gyermeke magyarul tanulhat” – tette hozzá Gorondi Judit.

Az argentin vendégek szerint a buenos airesi magyar közösségi életben körülbelül mintegy kétszáz család veszi ki a részét aktívan. A kapcsolatot szorosan tartják egymással, a magyaroknak országszerte több egyesülete és bejegyzett egyházi közössége is működik. Magyarország Buenos Airesi Nagykövetsége nyilvántartása szerint egyébként az argentínai magyar közösséget ma több tízezresre becsülik.     

Sofronyán magyar népdalokat énekeltek

Szerdán Matekovits Mihály RMDSZ oktatási alelnök vezetésével az argentínai csoport a Sofronyai Általános Iskolába is ellátogatott, ahol részt vettek egy magyar fakultatív órán, majd a gyerekekkel magyar népdalokat énekeltek. Ugyanakkor az Argentínában meghonosodott virágvasárnapi szokásokról beszéltek, amikor barka helyett olajfaágakat osztanak szét a hívek között, míg húsvétkor piros tojás helyett csoki-tojások, illetve csokinyuszik vannak használatban. Az óra végén a vendégek Straub Judit tanítónő vezetésével az iskolaudvaron közös játékon vettek részt a diákokkal. Az argentin vendégeket egy kávé, illetve sütemény melletti kötetlen beszélgetésre fogadta Horváth Beatrice Andrea sofronyai RMDSZ elnök, Pop Rodica iskolaigazgató, illetve néhány szülő.