A napokban azt kérdezte tőlem a Megbékélés parkjában a Szabadság-szobrot felkereső turistacsoport egyik tagja (miután megérdeklődte, hogy beszélek-e magyarul): mikor állították fel a szobrot? A választ hallva pedig tovább kérdezett: s a környéke, majdnem tíz év elteltével így marad, ahogy most van?
Rendezik majd, mondtam, de nem tudom pontosan, mikor.
Ha ma vagy holnap tennék fel a kérdést, könnyebb lenne felelni, a válasz pedig így szólna: nagy valószínűséggel még a nyáron hozzáfognak a rendezéshez.
Az aradi polgármester tegnapi sajtótájékoztatója után, amelyen bejelentette a Megbékélés parkjában a munkálatok megkezdését (pontosabban az erre kiírt közbeszerzés elindítását), ma (a keddi „bejáráson” is jelen volt) Bognár Levente alpolgármestert kerestük meg, a részletek felől érdeklődve.
– A polgármester azt mondta: 1,4 millió lejt még az előző kormány utalt ki a munkálatok, a víztorony–vár között létesítendő turisztikai útvonal, „tengely” befejezésére. Hogy sikerült megőrizni ezt a pénzt?
– Azzal kezdeném, hogy régebbi célkitűzés, s az aradi magyaroknak is régebbi álma a Szabadság-szobor és a ’48-as román emlékmű környékének végső rendezése. Az erre irányuló erőfeszítések már úgy hét éve megindultak, s még a Tăriceanu-kormánytól sikerült mostani pénzben számítva 1,4 millió lejt szereznünk a környék rendezésére. Azóta, minthogy kormányok és költségvetések változtak, nem kis erőfeszítésbe került a fel nem használt pénz „átmentése” a következő költségvetésekbe. Szerencsére sikerült.
– De miért nem fejezték be végül is a teret, ha pénz is volt rá, legalábbis az induláshoz? Most a tér egy része, a román emlékmű mögött álló falrész, a sarokban a fém barakkokkal valóságos „urbanisztikai sokk” a nézelődő számára.
– Akadályok merültek fel. Kezdetben arról volt szó, hogy lebontjuk az egykori tűzoltólaktanya mögötti épületeket, csakhogy magántulajdonban vannak, előbb azokat meg kellett volna vásárolni. Már elkezdődtek a tulajdonosokkal, lakókkal a tárgyalások, amikor egy 2008. márciusi rendelet megtiltotta a tanácsoknak ingatlanok vásárlását (a műemlék épületek kivételével). Megpróbáltunk kibúvót találni, de nem sikerült. Ezek után módosítani kellett az eredeti tervet. Gond volt az is, hogy a sportiskola koncessziót kapott a felé eső területrészre, hogy ott, a szálloda mellett, sportlétesítmények épüljenek. Éveken keresztül folyt a levelezés az oktatási minisztériummal, hogy kinek is tartozna a hatáskörébe a koncesszió visszavonása, illetve ki mondhat le róla. Most, kedden született meg a végső megállapodás, elhárult minden akadály, tehát valóban neki lehet fogni a terv kivitelezésének.
– Amelynek legfőbb eleme egy út megnyitása a Megbékélés parkjától a víztorony felé, tehát a két látványosság összekötése.
– Beletartozik a háttér rendezése is. Mivel a házak lebontásának terve elesett – noha az egyik épület nagyon rozoga, valószínűleg nem érdemes megtartani, mert veszélyes, de ebben szakértői vélemény fog dönteni –, a térnek arra az oldalára mindenképpen új, esztétikusan kiképzett mutatós fal, ún. pergola kerül, s az egész tér sokkal jobban mutat majd, mint jelenleg.
– Mit gondol, mikorra lehet kész a munka?
– Ha a kivitelezőre kiírt pályázat az első nekifutásra sikeres lesz, az idei nyár folyamán már hozzá lehetne kezdeni a munkálatokhoz, amelyek őszre akár be is fejeződhetnének. De hát persze, ez a legoptimistább forgatókönyv...
Hozzászólások