„Mi elmondtuk a bajainkat, de ne higgyük azt, hogy azok ettől megoldódnak”

Június 7–9. között nagyszabású konferenciát szervezett a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület a temesvári Új ezredév Református Központban, bel- és külföldi előadókkal, amelynek témája a köztéri képzőművészet jelenléte a régiónkban volt. A nagy érdeklődést kiváltó rendezvényt, amelynek közel félszáz résztvevője volt, izgalmas könyvbemutató és egy színvonalas képzőművészeti kiállítás megnyitója foglalta keretbe.

Július 7-én, pénteken Károlyi Attila A Piarista 300 éve Szegeden című, 2022-ben megjelent, többszörösen díjnyertes kötetének a bemutatása nyitotta meg a háromnapos rendezvényt. A több mint 400 oldalas, bőségesen illusztrált, rendhagyó koncepció alapján megszületett könyvet dr. Bodó Barna, a konferencia fő szervezője, a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület elnöke, Kocsik Zoltán, a temesvári piarista örökséget éltető Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum  igazgatója és Károlyi Attila, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium történelemtanára, a kötet szerkesztője mutatták be az érdeklődőknek. 

Július 8-án, szombaton délelőtt tartották meg A köztéri képzőművészet régiónkban – Temesvár és a régió értékeinek köztéri reprezentációja című konferenciát, ahol  dr. Bodó Barna, Bugarski Stevan, Momir Dorottya, Szekernyés János, Tat Ștefan és alulírott Pataki Zoltán a temesvári köztéri szobrok, emlékművek aktuális helyzetéről, az itt élő kisebbségi közösségek emlékjeleiről, illetve a városi temetőkben található, neves személyiségek síremlékeinek (siralmas) helyzetéről  tartottak előadást. Szeged 1990 előtt és után állított köztéri szobrait Károlyi Attila mutatta be az egybegyűlteknek, az aradi és a pécskai köztéri szobrok, emléktáblák helyzetéről Ujj János és Nagy István számoltak be, a vajdasági régió emlékjeleinek helyzetéről pedig Szabó Attila és Zsoldos Ferenc tartott előadást. A színvonalas prezentációkat felsorakoztató konferenciát Miklósik Ilona művészettörténész, a kérdéskör kiváló ismerője moderálta. A konferencia szombat délután az Emlékjel-állítás és politika című kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, Răzvan-Gabriel Negrișanu (Temesvár Helyi Tanács, az urbanisztikai bizottság elnöke) Eugen Gherga (Interkulturális Intézet), prof. dr. Miodrag Milin történész, Szekernyés János, a Képzőművészek Szövetsége temesvári fiókjának képviselője, Ștefan Tat helytörténész és dr. Bodó Barna részvételével.

A konferencia célkitűzéseiről és a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület projektjéről, a konferencia tapasztalatairól dr. Bodó Barna, az Egyesület elnöke nyilatkozott a Nyugati Jelennek:

„Ez a projekt az Egyesület számára mindenekelőtt a temesvári szobrokat bemutató minőségi, nyomdailag, grafikailag és a szöveg szempontjából kiváló album kiadása. Temesváron szinte húsz éve jelent meg az utolsó hasonló témájú album, amely nem is volt teljes, és grafikailag sok kívánnivalót hagy maga után. Amikor a pályázatot elkészítettük, ráébredtünk arra, hogy csak egy album kiadását a Kulturális Főváros projektben nem fogják támogatni, ezért egy komplex projektet találtunk ki, amelynek az egyik eleme éppen ez a konferencia, amelynek a témája a temesvári szobrok helyzete. A mi munkánkat is szerettük volna elősegíteni azzal, hogy meghívtuk a szegedi, az aradi és a vajdasági kollégákat, felkérve őket arra, hogy beszéljenek az ottani helyzetről, másrészt a mi munkánkat is igyekeztünk ebbe az irányba csatornázni. A szombat délelőtt során nagyon szép és hasznos előadásokat hallottunk. Szerintem minden résztvevő a maximumot hozta, nem tudok olyan előadást említeni, amelyből ne lett volna mit tanulni, ne lett volna információ gazdag. Ritkán voltam abban a helyzetben, amikor azt elmondhattam, hogy számomra ez így volt jó, ahogy volt. 

A kerekasztal-beszélgetésre azoknak az intézményeknek a képviselőt hívtuk meg, amelyek a kérdéskörünket illetően valamilyen felelősséggel rendelkeznek, mint a Városi Tanács urbanisztikai szakbizottsága, a megyei Kulturális Igazgatóság, illetve a Szépművészeti Múzeum. Egyfajta szakmai párbeszédet szerettünk volna például arról, hogy Temesváron az utóbbi években olyan munkák jelentek meg köztereken, amelynek a művészi értéke megkérdőjelezhető. A beszélgetés során egyetértettünk abban, hogy Temesvárnak nincs egy reprezentatív emlékműve az 1989-es forradalomról. A létező emlékművek bizonyos helyszíneket jelenítenek meg, de a forradalom eszmeiségét nem hordozzák. Szükség van egy olyan emlékműre, amely közvetíti Temesvárnak és a nagyvilágnak, hogy mit jelentett ez a forradalom, és mért kell erre a jövőben is odafigyelni. Az emlékmű helyszínének és a gondolatiságának a kiválasztásáról van szó, úgy gondolom, ezt feljegyezte a Városháza képviselője. 

A másik téma, ami hihetetlenül fontos számunkra, az a temetők kérdése, jeles elődeink sírjainak állapota. Temesváron siralmas a helyzet, de az aradi Ujj János is szomorú példákat hozott fel ebben a vonatkozásban. Ha azoknak a személyiségeknek a sírjai, akik számunkra érték- és mértékadóak eltűnnek, akkor mi szegényebbek leszünk, mert nincs mire építkezzünk. A temetői értékek mentése számunkra nagyon fontos program, és a Városháza képviselőjétől megtudtuk, ők is elismerik, hogy jelenleg teljes a káosz, a temetői sírokat számba kell venni, fel kell leltározni. Ha ez a nyilvántartás elkészül, csak akkor kérhetjük a számunkra fontos síremlékek védelmét. 

A kerekasztal-beszélgetés kicsengése számomra pozitív volt, azzal a fenntartással, hogy mi elmondtuk a bajainkat, de ne higgyük azt, hogy azok ettől megoldódnak. Nekünk éppen úgy kell dolgozni, mint eddig, és az lesz megoldva, amit mi megoldunk vagy velünk együtt mások megoldanak.

Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a konferencia mellé tudtunk társítani két színvonalas rendezvényt. Az egyik volt a péntek esti könyvbemutató, ahol a szegedi piarista Gimnázium 300 éves történetéről szóló kötetet mutatta be számunkra Károlyi Attila főszerkesztő. Ez fantasztikus élmény volt, hiszen egy olyan koncepciót alkalmazott a könyv szerkesztése során, amely kilép a hagyományos monografikus munkák sorából. Egyfajta történet-sorozat ez a könyv, kisebb szócikkekkel és nagyon sok illusztrációval, amely úgy mutatja be a 300 éves folyamatot, hogy a fiatalok számára is vonzóvá válhat maga a kérdés. Úgy gondolom, hogy mi ebből most sokat tudunk tanulni, talán a mi munkánkban is alkalmazható lehet ez a megközelítés” – mondta dr. Bodó Barna.

A szombati nap eseményeit egy kiemelkedő színvonalú képzőművészeti kiállítás megnyitója zárta: Gazdáné Olosz Ella textilművész emlékkiállítását Robert Șerban és Gazda József írók, műkritikusok mutatták be román és magyar nyelven, több mint 80 érdeklődő jelenlétében! Az Új Ezredév Református Központban augusztus elejéig megtekinthető textília kiállítás megnyitójáról egyik következő lapszámunkban részletesen beszámolunk.