Nem akarták a haza kopott bocskorát örökké foltozni

Volt idő, amikor hivatalosan jóformán semmit sem tudhattunk 1848 magyar márciusáról, arról a nagyszerű forradalomról és szabadságharcról, ami gyökeresen változtatta meg Európát. 

A történelemírásban  tudománytalannak tekintik annak felvetését, hogy „mi lett volna, ha…”, de esetenként érdemes eljátszani a gondolattal.

Európa, de legalábbis Közép-Európa sorsa kétségtelenül másképp alakul, ha nem lett volna a magyar március 1848-ban.

Az akkori Európán végigsöprő forradalmi hullám nem Magyarországról indult, de kétségtelenül a magyarok mentek el legtovább: majdnem másfél évig tartó, Arad megyében zárult hősies küzdelmük eredményeképpen változott a világ.

Dr. Halmágyi Pál történész, a makói (Magyarország) múzeum ny. igazgatójának az aradi Jelen Házban kedden késő délután megtartott előadása a kezdeteket idézte fel.

Endreffy Lajos házigazda, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aradi irodavezetője személyes élményeket, az előadóhoz fűződő, több mint harmincéves barátság kezdeteit idézte fel, miközben a kivetítőn Murvai Miklós kitűnő összeállítása pergett az 1848-as magyar forradalom indulásáról. Halmágyi Pál kiemelte: 1848 kezdete nem ehhez a vidékhez – Makó, Arad, Temesvár – fűződik, annál több köze volt e tájnak az 1849-es befejezéshez (temesvári vesztes csata, aradi vértanúk). Az előadás témája azonban elsősorban a kezdet volt. 1848 januárja, amikor Itália több városában forradalmi megmozdulások törtek ki, amelyek Franciaországban folytatódtak, és március 13-án a bécsi forradalom kitöréséhez vezettek. Március 3-án hangzott el Kossuth felirata a pozsonyi (1847-ben kezdődött, akkor még nem lehetett tudni: az utolsó rendi) országgyűlés alsóházában, amelynek főbb pontjai a jobbágyfelszabadítás, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a felelős kormány létrehozása voltak. Részletesen beszélt az előadó a március 15-ét megelőző napokról, a Kossuth-vezette, Bécsbe, az uralkodóhoz a felirat elfogadása ügyében indult küldöttségről (amelynek tagja volt az Arad megyei Bohus János és Biró Imre is), aztán a bécsi események hatására radikalizálódó pesti forradalomról, Táncsics börtönből való kiszabadításáról, a sajtó felszabadításáról, az első felelős magyar kormány megalakulásáról és a forradalom aradi eseményeiről. Április 11-én V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király szentesítette az addig meghozott törvényeket, amivel törvényesítette a március 15-én megindult változásokat.

Az előadó részletesebben foglalkozott a forradalom aradi történéseivel – a március 17-i első nappal, Bohus János főispánná és Török Gábor polgármesterré történő kinevezésével, az osztrák kézen lévő aradi vár elfoglalására irányuló erőfeszítésekkel, az Asztalos Sándor és Boczkó Dániel kormánybiztos vezette utcai harcokkal, a várnak a forradalmárok kezére kerülésével. Ezután már egy másik fejezet, Világos és október 6. következett, ami azonban már nem volt az előadás témája.