Nem kelendő a lószerszám

Arad – Kerezsi Antal, a Bihar megyei, Biharban működő lószerszám- és kötélgyártó új színt hozott a Kisiratosi falunapok programjába, ahova úgy került, hogy a Nagyzerindi falunapokon megismerkedett Szatmári Pál kisiratosi gazdálkodóval, aki meghívta. Meg is érkezett, a standján hámot, nyerget, kötőféket, a lótenyésztéshez és -tartáshoz szükséges kellékeket, illetve nadrágszíjakat kínált. Amint elmondta, a lószerszám-gyártásból egyre nehezebben lehet megélni, de mivel 1963 óta ezzel foglalkozik, 62 évesen már nem szívesen váltana szakmát.

A lótenyésztésre, a lovaglás reneszánszára vonatkozó kérdésünkre csak legyintett: inkább a pónilovak számára szükséges nyergek, lószerszámok iránt érdeklődnek, mivel a pónitartás olcsóbb. Nem csoda, hiszen a lószerszámok elég drágák. Példának okáért egy hagyományos ló számára készült angol sportnyereg, zablával ellátott kantárral, gyeplővel, illetve rögzítőkkel, kengyellel együtt 750 lejbe kerül. Az igásló-hámért 1000, a hintóba való díszes hámért 1250 lejt kért. Mivel mindenféle ostort is árult, az érdeklődés felkeltése érdekében azt ajánlottuk, hogy durrogtasson a karikás ostorral. Kerezsi Antalnak azonban az esőben elment a kedve nem csupán a durrogtatástól, hanem a további kirakodóvásártól is. Az esőtől ugyanis nagyban károsodhat a bőrből készült lószerszám. Több kára, mint haszna származhat a kisiratosi kiruccanástól, ahol állítólag én voltam az első komoly érdeklődő, de legalább az egyik újságíró kollégát rábeszéltem egy jó minőségű, mutatós bőr nadrágszíjra. Eközben Kerezsi Antal az eső elől a kisbuszba pakolta a portékáját, legközelebb nem lesz könnyű rábeszélni a falunapokon való részvételre. Esetleg a közelgő gazdanapon még egyszer próbálkozhatna…