A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány idén immár 11. alkalommal adott otthont annak a szemináriumnak, amely évről évre a kisebbségi közösségek helyzetét, szerepét elemzi Romániában és más európai országokban. Az idei szemináriumot Az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek címmel szervezték meg, résztvevői pedig a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazását vizsgálták.
„Az elmúlt két nap azt erősítette meg bennem, hogy a következő években is folytatnunk kell ezt a szeminárium-sorozatot, hiszen a romániai kisebbségi közösségeknek szükségük van arra, hogy helyzetüket évről évre monitorizálják, feltérképezzék a megvalósításokat és a hiányosságokat, és ezekről a többségi társadalmat is tájékoztassák. Romániában 19 nemzeti kisebbség él, 19 nemzeti kisebbség van jelen a parlamentben, ezzel az Európai Unió tagországai közül első helyen van, ami a nemzeti kisebbségek számát illeti. Minden kisebbség egyenjogú, még akkor is, hogyha egy nagyobb közösségnek más igényei vannak, mint egy számbelileg kisebb, sok esetben eltűnéssel fenyegetett kisebbségnek” – fogalmazott a kétnapos szeminárium összefoglalóján Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
Hozzátette, a szeminárium fő témája a Nyelvi Charta volt, amelyet Románia ugyan a 90-es évek közepén aláírt, de csak 2007-ben ratifikált. „Az RMDSZ kormányzati szerepének köszönhetően a Charta magas standardokat állapított meg Románia számára. Romániának a tavaly kellett volna elküldenie jelentését a Charta alkalmazásáról, de mivel a vállalt kötelezettségeit hiányosan teljesítette, elkészítését késleltetik. A törvénykezésben és a törvények végrehajtásánál még mindig fontos lépesekre van szükség a kisebbségekkel szemben, de sikerként könyvelhető el, hogy egy sürgősségi kormányrendelet értelmében már anyanyelvünkön fordulhatunk a Nép Ügyvédjéhez” – tájékoztatott Borbély.
A Szövetség politikai alelnöke a szeminárium kapcsán elmondta: érdekes volt hallani, hogy a fejlettebb európai országok, köztük például Finnország, miként alkalmazza a Charta előírásait. Finnország Európában egyedülállóan, az 5,3%-os svéd kisebbség nyelvét az ország második hivatalos nyelvének ismeri el. ,,Nagy Zsigmond alprefektus is érdekes adatokkal szolgált felszólalásában, ami a Maros megyei helyzetet illeti. Elmondta: beiktatását követően azzal kezdte tevékenységét, hogy a törvényes kereteken belül 34 közintézményt kérdezett meg, hogy használják-e a törvény által kötelező módon előírt kétnyelvűséget. A 34 közintézményből egy hónap alatt 10 válaszolt, és ebből csupán 5 biztosítja a Charta feltételeit. Az államnak pro-aktívabbnak kell lennie a területén élő kisebbségekkel szemben, több találkozóra van szükség a kisebbségi csoportok képviselői és az érintett intézmények, minisztériumok között, hogy reális képet kaphassunk a törvények alkalmazásáról” – összegzett Borbély László.
A szeminárium résztvevői abban egyeztek meg, hogy átirattal fordulnak az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához és a Külügyminisztériumhoz, kérvén, hogy mielőtt Románia továbbítja a Chartával kapcsolatos jelentését, szervezzenek egy találkozót a romániai nemzeti kisebbség és a civil társadalom képviselőivel.
Hozzászólások