Nyughatatlan belváros

Március 25-én, kedd délután Arad város helyi tanácsa rendes és rendkívüli ülésre gyűlt össze, amelyeken számos közigazgatási szempontból fontos döntést hoztak meg. 

A tanácsosok megszavazták a város területén üresen álló ANL-lakások kiosztását azon fiatalok számára, akik februárig kérvényezték, hogy szeretnének ANL-lakást bérelni. A tavaly év végéig beérkező 247 lakhatási kérvényt átvizsgáló bizottság március 13-án megszavazta a meghatározott kritériumok szerint prioritást élvező kérvényezők listáját, amit a városi tanács elé terjesztve a keddi ülésen a helyi tanács jóváhagyott. A következő lépésként a rendelkezésre álló lakásokat kiosztják a leginkább rászorulók között. A jogosultak hivatalos listáját a Városháza weboldalán (www.primariaarad.ro) közlik. 

A napirend vitatott pontjává vált az a határozat, amely a város kereskedelmi egységei és piacai tevékenységének szabályozása volt, ami az érintettekre vonatkozó tarifanövelésre, illetve a közétkeztetéssel foglalkozó egységeknek az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság által kiadott dokumentációra vonatkozott. Ennél a pontnál néhány, az 1 Decembrie 1918 utcában élő lakos megragadta az alkalmat, hogy a vendéglőkre érvényes szabályok módosítását kérje. A véleményének hangot adó négy belvárosi lakos kérte, hogy tiltsák meg a sétálóutcában lévő vendéglők teraszain a zene közvetítését, konkrét vendéglőkre panaszkodva, hogy sem éjjel sem nappal, de főként a nyári időszakban nem tartják be a csendidőre vonatkozó szabályokat. Kérték, hogy tiltsák meg az esküvők, keresztelők, kulturális és egyéb események szervezését, mert a folyamatosan szóló, a megengedettnél hangosabb zenével zavarják a lakosok nyugalmát és pihenését. 

A felszólalók között két édesanya is szót kapott, akik mindegyike arra hívta fel a tanácsosok figyelmét, hogy a nyugalom hiánya miatt síró gyermekeiket féltik. A másik édesanya a zaj mellett a vendéglőkből áradó állandó bűzre panaszkodott, mivel a vendéglők szagelszívó berendezéseinek kéménye az épületek udvarában van. 

Noha a tanácsosok közbe-közbe szólva meghallgatták a lakosokat, a helyzet megoldásába a helyi rendőrség vezetőjét, Adrian Toma igazgatót is bevonták, miután a lakosok egyike azt is megemlítette, hogy amikor panaszt tesznek a zaj miatt a rendőrségen, a vendéglőkből áradó muzsika furcsamód nyomban alábbhagy, így bejelentésük okafogyottnak minősül. A helyi rendőrség vezetője szerint viszont a belvárosban lévő vendéglőkben ritkán van szükség beavatkozásukra, és ritkán szabnak ki bírságot a zene matt, viszont a sétáló utcákban a meghatározott szabályok szerint a vendéglők teraszán 22 óra utón is szólhat a muzsika, nem úgy, mint a város többi vendéglőjében és szórakozóhelyén, ahol 22 óra a megszabott határidő. 

Bár a helyzet orvoslás nélkül maradt, a lakosok által jelzetteket a feljegyezték, így egy szép napon talán megoldás is születik a problémájukra. 

Megszavazták a helyi költségvetést

A napirend legfontosabb pontja a helyi költségvetés megszavazása volt, amelynek összege idén 1 407 675 630 lejre rúg. A beruházásokra fordítandó teljes költségvetési keret 78%-a európai forrásokból származik, míg 22% a helyi hozzájárulással valósul meg. 

A polgármester által közöltek szerint idén a fő beruházások a tanügyi intézményeket, a környezetvédelmi és energiahatékonyság növelő célokat, közlekedésügyi és sport beruházásokat érintik.

Magyar vonatkozású beruházásokra szintén jut a helyi költségvetésből: 

„Mindenki kaphatna többet is, tehát több forrásnak is lenne hely, de a jelen körülmények között sikerült kiharcolni a legtöbbet, amit lehet, s egy elfogadható összeget kaptunk a magyar célokra. Kulturális célokra idén többet kaptunk, mint tavaly, ez nagyjából fedezi az infláció mértékét. Egy költségvetési kiegészítésben az érintett egyházakkal megegyezésben azt is jóváhagyták, hogy a Mosóczy-telepi református templom 15 000 lejjel több pénzt kapjon, amit a belvárosi templomtól vontunk el. A magyar vonatkozású beruházásokat érintően a Csiky Gergely Főgimnázium 907 000 lej támogatásban részesül, ezt működési és felújítási célokra fordítják. Az egyházak 170 000 lej támogatást kapnak. Kulturális eseményekre 900 000 lejt fordítunk és 500 000 lej megy első lépésben az aradi Kamaraszínháznak az idei évad előadásaira. Itt azt mondták, hogy első lépésben ennyi fér bele a költségvetésbe, de amikor kiegészítésre kerül sor, még pályázhatunk forrásokra. Illetve, ami még érdekes és nem láttam eddig, hogy lesz egy 80 000 lejes összeg, ami a román–magyar kulturális kapcsolatok építésére és ápolására fordítható. Ez nem feltétlenül a magyarok pénze. Valószínűleg a Városháza szintjén lesz egy román–magyar kulturális kollaboráció. A testvérvárosokkal kapcsolatos dolgokra van egy 100 000 lejes keret, de nemcsak magyar városokkal állunk testvérvárosi viszonyban, hanem Szerbiában is van testvérvárosunk” – mondta Veres Attila tanácsos. 

A költségvetés részletes bemutatására hamarosan visszatérünk.