„Ő volt az, aki élen járt az Isten igazsága szerinti ellenállásban”

2022. szeptember 25-én, vasárnap az 1989-es temesvári népfelkelés első áldozatának tekintett Újvárossy Ernő építőmérnökre emlékeztek a temesvári református egyházközségek képviselői az Erzsébetvárosi temetőben található sírjánál. A megemlékezésen és a koszorúzáson részt vett Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, Demeter Sándor, a temesvár-belvárosi gyülekezet lelkipásztora és Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkipásztora.

Demeter Sándor lelkipásztor Pál apostol Timóteusnak írt második leveléből idézve tartott áhítatot: „Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2.Timóteus 1, 7.). Újvárossy Ernő nem engedett az elnyomó gépezet zsarolásának, nem hátrált meg, mert tudta, hogy a félelem lelke nem Istentől van. Újvárossy a szorult helyzetében is kiállt Tőkés László lelkipásztor és a református gyülekezet ügye mellett, vállalva inkább a mártírhalált.

Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor megemlékező beszédében felidézte a rangos kolozsvári polgári családból származott Újvárossy Ernő temesvári megtérésének történetét és az 1989-es eseményeket, amelyek Újvárossy Ernő tragikus halálához vezettek. Elmondhatjuk, hogy ő megtért, visszatért a nyájhoz, felébredt benne a múltbeli hagyományos hitbeli örökség, egy mélyhitű emberként ismertük meg. Így került bele a gyülekezeti válsághelyzetbe, az akkori háborúskodást a mostani információs, kommunikációs háború műfajához hasonlíthatnám. Vasárnapról vasárnapra tájékoztattuk a gyülekezetet a valós helyzetről, miközben a román hatalom igyekezett eltorzítani a valóságot, a tényeket meghamisítani. Könnyen megtörténhetett volna, hogy összeomlik a presbitérium, az történik, amit a hatalom akart, de a presbitérium nemhogy meggyengült volna, hanem megerősödött, a gyülekezet növekedett és izmosodott. Ebben a küzdelemben játszott vezető szerepet Újvárossy Ernő, Pataki Károly gondnokkal együtt járták Nagyváradot, Aradot, Bukarestet, exponálták magukat, így szemelte ki őt a titkosszolgálat áldozatként. Zsarolták a családjával, a gyermekeivel, csak a Jóisten tudja mi történt vele, mert magába zárta azt. Szeptemberben halt meg, így rá nem figyelnek oda, mert ő a hatalom elleni küzdelem egyházi részében vett részt, de fontos, hogy a gyülekezet éltesse az ő emlékét, hiszen ő volt az, aki élen járt az Isten igazsága szerinti ellenállásban. Mi valójában a jogainkat, a gyülekezeteinket, az egyházunkat, a vallásszabadságot védtük, ennek a küzdelemnek volt ő egy békés, hithű harcosa és ilyenként áldom az emlékét”.

A temetői megemlékezés résztvevői végezetül a kegyelet koszorúit helyezték el a temesvári forradalom első mártírjának a kopjafájánál. Újvárossy Ernő tragikus halálának 33. évfordulója 2022. szeptember 17-én volt, az idei megemlékezésre egy héttel később, szeptember 25-én került sor, a VII. Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozat utolsó napján. Mi okozta az egy hetes késést, és miért nem szerepelt a koszorúzás az idei Temesvári Magyar Napok programjában? – kérdeztük Tőkés Lászlótól.

„A kisvárdai Tőkés László Alapítvány szerencsétlen módon szeptember 18-ára tűzte ki a díjátadó ünnepséget, amelyen Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke részesült az alapítvány kitüntetésében, ez akadályozta meg az ünnepélyes megemlékezést. Hétköznap ugyan eljöhettem volna Temesvárra, de úgy gondoltam, hogy ideje már a belvárosi gyülekezet szélesebb közösségében, a templomban is megemlékezni Újvárossy Ernőről, ez ma délelőtt megtörtént, egy hét késedelemmel – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Tőkés László. – A Temesvári Magyar Napok programjával kapcsolatban nem keresek különleges, mögöttes okot, egyszerűen kommunikációs probléma lehetett. Itt a helyiek kellett volna konzultáljanak, hogy szerves keretet találjon ez az esemény, sajnálom hogy ez nem így történt.”

(Pataki-fotók)