Országos ügyet csinálnak belőle

Két aradi általános iskolában az elmúlt napokban háromszáznál több harmadik osztályos nebuló arról tanult filmek, számítógépes játékok segítségével is, az Újrahasznosítás zöld laboratóriuma jóvoltából, hogyan és miért kell külön gyűjteni a hasznosítható, újrafelhasználható hulladékokat. 

Az ilyen korú gyermekek már tapasztalatból is tudják, mennyi papírt, sörös vagy kólás dobozt, műanyagflakont dobálnak el (jobbik esetben a szemétbe) az emberek, s most hallottak arról – bizonyára meg is jegyzik –, mit lehet ezekkel csinálni, ha összegyűjtik őket. 

Ők a jelen és főleg a jövő 2.0 különleges ügynökei.

A zöld laboratórium az Eco-Rom Ambalaje ötlete volt, és országos ügyet csinált belőle az oktatási, valamint a környezetvédelmi minisztériummal karöltve. Az ország sok iskolájában gyermekek ezreit keresi fel, és úgy néz ki: játékos formát is talált hozzá, hogy elültesse a gyűjts szelektíveötletét. Mi tagadás: pár éve még azt hittük – egy csomó suta, ügyetlen kísérlet láttán –, hogy mifelénk az effajta hulladékgyűjtésnek nemigen van jövője. Nos, mára bebizonyosodott, hogy van – ha megfelelően, a műanyagot, fémet külön tároló kukákkal látják el a lakosságot. Persze még távolról sem tartunk ott, ahol, mondjuk, Németország, de mi csak mostanában „kaptunk rá”, és van remény, hogy belátható időn belül felzárkózzunk.

Az Eco-Rom Ambalaje egyébként tíz esztendeje alakult olyan cégek közreműködésével, amelyek a „Der Grüne Punkt” (A zöld pont) kezdeményezést felkarolták, és részt akartak vállalni az általuk is forgalmazott áruk csomagolóanyagának begyűjtéséből és  újrahasznosításából. 2004-ben 81 társasággal indult el a tulajdonképpeni tevékenység, a 2012-es év pedig már 2526 céggel zárult! Kilencéves működése során az Eco-Rom Ambalaje látványos eredményeket ért el a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében mind a cégek, mind a lakosság körében. Tavaly sikeresen teljesítette az újraértékesítésre előírt törvényes 55 százalékot, és 61 százalékát (398 463 tonna) értékesítette a tagjai által piacra dobott 651 126 tonna csomagolóanyagnak. Különösen a műanyagpalackok (PET) és az alumínium (sörös, kólás stb.) dobozok tekintetében volt eredményes – 2012 végére 2,7 milliárd darab (67 902 tonna) PET-et és 400 millió alumíniumdobozt (5073 tonna) gyűjtött be újrahasznosítás céljából. Az Eco-Rom Ambalaje több mint 200 szemétkezelő vállalattal kötött szerződést, hogy a begyűjtött hulladékot értékesíteni lehessen. Ezt a tevékenységet 402 helységre terjesztették ki (a hazai több ezerből), ami kb. 60 százalékkal haladja meg a 2011-es szintet. Ma Románia lakosságának mintegy 41%-ának, mintegy 8,8 millió polgárnak van lehetősége a rendelkezésükre bocsátott (jelenleg közel 19 ezer) színes tároló által a szelektív hulladékgyűjtésre.

Hogy mennyibe kerül a hulladékanyagok összegyűjtése, arra nincs adatunk. Biztosan  nem kevésbe: a speciális gyűjtőkukák beszerzése, kihelyezése, rendszeres kiürítése, a műanyag- és alumíniumpalackok elszállítása a felhasználóhoz stb. nem könnyű és olcsó művelet. Csakhogy nem egyszerű haszon-alapú ügyletről van szó: gondoljuk el, mi lenne, ha az évente több milliárd (!) műanyagpalack és alumíniumdoboz, meg a rengeteg üveg, papír stb. a szeméttelepekre kerülne (a telepek egy részén ugyan már ma is válogatnak), vagy egyszerűen a folyók, patakok partjára, utak mentére, elhagyott telkekre, más helyekre dobálnák őket szanaszét (bőven láthatunk ilyen példákat Romániában): mekkora kárt okoznának?

A környezetvédelemre, ami nemcsak pillanatnyi, hanem távlati, abszolúte létfontosságú befektetés, ma már áldoz Európa és a világ felelősebb része. Mindebben a szelektív hulladékgyűjtés fontos láncszem. S ha a gyerekeket kicsi korukban megtanítják rá, nagy valószínűséggel művelni fogják, sőt szüleiket is rávehetik. Ez lenne a cél.