Páter Godó Mihályra emlékeztek

Vasárnap a kisiratosi katolikus templomban 15 órakor kezdődött szentmisével indult a falu szülötte, páter Godó Mihály születésének a 100. évfordulója alkalmából szerevezett rendezvénysorozat. 

A 6 pap közreműködésével, a nagyszámú hívek jelenlétében megtartott szertartás ünnepi szónoka, ft. Sándor Tivadar arad-gáji plébános, az ünnepelt nagy tisztelője, közeli barátja, szentbeszédében felelevenítve p. Godó Mihályhoz fűződő emlékeit, kiemelte a Jóisten iránti elhivatottságát. Amikor egyik alkalommal őt az arad-gáji plébánián helyettesítette a hitoktatásban, a gyermekeknek feltette a kérdést: ki a Jóisten? A többfajta választ elhárítva, kijelentette: a Jóisten, maga a szeretet. Ezért nem kell félni tőle, mert szeret titeket. Arad-Gájban két alkalommal tartott nagymissiót, amikor esténként 6 órától 7-ig egyfolytában beszélt, tanított. Az érvelése, a tanítása egy életre megfogta a hallgatóságát, azóta is rendszeresen eljárnak a templomba. A kommunista rezsim által létrehozott, a Rómától való elszakadást szorgalmazó „békepapságnak” nagy ellensége volt, az elveiért a bíróságon is keményen kiállt. Amikor Nagyváradon megbilincselve, bíróság elé állították, kijelentette: elnök úr, a legnagyobb becstelenségnek tartom egy megbilincselt embernek a kihallgatását. Nem vagyok bűnös, elítélt, ezért megbilincselve nem vagyok hajlandó beszélni. Miután levették a bilincseit, ékes latin nyelven kiközösítette az első sorban helyet foglaló piros szalagos „békepapokat”, akik a börtönben sínylődő egyházi elöljárókat helyettesítették. Egyes „békepapok” ma is azt állítják, hogy Godó atya megosztotta a híveket, noha ft. Sándor Tivadar maga hallotta, amikor Márton Áron püspök azt mondta: „Miska, olyan jó érzés téged látni”. A püspök ilyen elismerő szavakkal kevés embert értékelt, hiszen 77 ezer oldalas volt a feljelentése a titkosrendőrségen. Az életrajzának az összeállítói, a levéltár munkatársai állították, hogy Márton Áron püspök rendelkezett a legtöbb feljelentéssel. Mellette azonban az egyháznak voltak olyan kiváló, az elhivatottságban kitartó harcosai, mint p. Godó Mihály, p. Ferencz Ervin, akik nem haltak ugyan meg a börtönökben, de kitartottak a Szentatyához való hűségükben. Biztosították nekünk azt a példaképet, miszerint Isten szava a szeretet. Csak a szeretet tesz képessé bennünket arra, hogy hitvallók, kitartók legyünk, hűségesek maradjunk elveinkhez, népünkhöz, teljesítsük Isten parancsait, végtelen szeretetét sugározzuk a környezetünkben. Sándor Tivadar ezért az állhatatosságáért, hűségéért tartja példaképének p. Godó Mihályt, akinek az utolsó fényképét mindig magával hordja, ő kíséri minden útján. Hallgatóságának azt kérte, hogy Godó atya tanítása vezesse el őket abba a hazába, ahova a Jóisten irgalmából, jutalmából remélhetően eljutott. Ft. Zilahi András plébános köszönetet mondott a híveknek a részvételért, a paptestvéreknek a szolgálatért, ft. Sándor Tivadarnak a prédikációért, maga is méltatta Godó atya küzdelmes életét, amiből – a neki tett bevallása szerint –, több időt töltött a fegyházban, mint az egyházban. A továbbiakban ft. Király Árpád marosi főesperest kérte szólásra, aki köszöntőjét követően a Godó atyához fűződő emlékeit elevenítette fel, amelyek nem csak a maga, hanem a paptestvérek számára is példaképpé tették p. Godó Mihályt.

A templomkórusként közreműködött Salbec vegyes kórus pallérozott énekeivel nagyban emelte a szertartás ünnepélyességét. Utána kivonultak a templomkertbe, ahol p. Godó Mihály mellszobránál Almási Vince polgármester méltatta a szeptember végén a névnapja, illetve 100. születésnapja alkalmából ünnepeltet, akit utánozni soha nem lehet, csakis csodálni. Ezt követően diákok egy csoportja, egymást szakaszonként váltva szavalta el Radnóti Miklós Töredék című költeményét. Az együtt elénekelt nemzeti imánk után megkoszorúzták az emlékművet, majd a tömeg a temetőbe vonult, ahol Godó atya sírhelyénél közösen fohászkodtak. A megemlékezés a p. Godó Mihály Általános Iskolában folytatódott, ahol a hallban lévő, az ünnepeltet ábrázoló domborműnél Hadnagy Dénes igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, akiknek a p. Godó Mihály Testamentumcímű kötetében a Kisiratoson eltöltött gyermekkoráról írt emlékeit értékelve, a családi háttér, a közösség fontosságát emelte ki, amelyek kihatottak egész életpályájára, példaképpé emelték az egész közösség számára. Éppen ezért vette fel az iskola a nevét 2009-ben. Mert a jó példaképet követő fiatalok erős támaszai lehetnek nemzetünk két tartópillérének, az egyháznak és az iskolának. Utána diákok egy csoportja szakaszonként váltva szavalta el Reményik Sándor, Templom és iskola című költeményét. Mivel a Páter Godó Mihály Általános Iskola ötletgazdája Matekovits Mihály RMPSZ megyei elnök volt, Hadnagy Dénes neki adta át a szót. Matekovits Mihály az atyához fűződő emlékei közül azt emelte ki, amikor az 1960-as években, egyetemistaként Herkulesfürdőn találkozott vele. Amint az atya megtudta, hogy matematikusnak készül, egy megoldandó trigonometriai egyenletet kért tőle, amit meg is oldott. Elmesélte, hogy a matematika tudása a börtönben fejlődött ki, ahol összezártak 7 értelmiségit azzal a szándékkal, hogy megbolonduljanak, idegösszeroppanást kapjanak. Azok viszont fegyelmezetten képezték magukat, naponta 8–10 órában, pontos órarend szerint, egymást tanítva. Közülük egyik matematikus volt, ezért az elítéltek többek között, jó matematikusokká is váltak. Amikor egy besúgó közvetítésével ez kiderült, az önképzés kitervezőjét, Godó atyát két és fél évre magánzárkába dugták, de rajta az sem fogott ki. A történetet a hallgatóság számára példának szánta, hogy semmilyen körülmények között nem szabad elkeseredni, hanem Godó atya módjára, mindig találni kell valami kiutat. Ezt követően gyermekek egy csoportja szakaszonként váltakozva elszavalta Gombos Jolán Jó Istenem, erősíts meg, illetve Bartalis János Isten kezében című költeményit. A rendezvény végén a részvevők megtekintették a p. Godó Mihály használati tárgyaiból, fényképeiből, leveleiből összeállított kiállítást. Az anyag szinte minden darabjához érdekes történetekkel, emlékekkel szolgált ft. Sándor Tivadar, az atya jó barátja. A vasárnapi rendezvénysorozat a gazdaházban a meghívottak tiszteletére adott vacsorával zárult, ahol sok szó esett a kisiratosiak méltó példaképéről, iskolájuk névadójáról, p. Godó Mihályról.

Ha viszont egy közösség ennyire tiszteli az elődöket, a szülőfalujuk kiemelkedő személyiségeit, maguk is méltó utódoknak számítanak, akiknél biztonságban van az anyanyelvű oktatás, a kultúra.