Romániában naponta félmillióan fogyasztanak antibiotikumot

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hét évvel ezelőtt Európai Antibiotikum-Nappá nyílvánította november 18-át. A köznyelvbe azonban e dátum az anitbiotikum-elleni küzdelem napjaként épült be. Pedig kevesebb, mint száz esztendővel ezelőtt Alexander Fleming Nobel-díjat kapott a sok millió ember életét megmentő penicillin felfedezéséért. Az emberiség azonban, de leginkább Európa lakossága, durván visszaélt a tudomány kínálta életmentő lehetőséggel. A jelenség leginkább a 20. század utolsó 2-3 évtizedében harapódzott el, amikor az antibiotikum már relatív olcsó gyógyszernek minősült, és az orvosok gyakran a legkisebb megfázásra is ezt írtak fel pácienseiknek. Sajnos e helyzet azóta főleg Délkelet-Európában csak fokozódik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly közzétett kutatási eredményei szerint Európában az esetek 40 százalékában helytelenül (értsd fölöslegesen és felelőtlenül) írnak fel antibiotikumot. A fölösleges gyógyszerhasználat azonban nem csupán az államkasszákat terheli, de ijesztő mértékben rombolja a lakosság egészségét, ellenálló képességét is. Az utóbbi években világméretű problémaként emlegetik az egyre erősödő antibiotikum-rezisztenciát, ami korábban banálisnak számító baktériumokat tett pusztíthatatlanná.  2013-ban az EU mintegy 800 millió eurót ruházott be az antimikrobiális rezisztenciával összefüggő kutatásba. Ezzel párhuzamosan azonban igyekeznek visszaszorítani a felelőtlen antibiotikum-használatot is, 12 pontban szögezve le az erre vonatkozó ajánlásokat.

Románia összesen 5 pontot ültetett eddig gyakorlatba, ami meg is mutatkozik a hazai egészségi mutatókban. A létező antibiotikumokkal szemben rezisztenciát mutató baktériumoknak ugyanis már több mint 50 százaléka hódított teret országunkban. És ez a probléma mindenképp terebélyesedni fog, mindaddig, míg Romániában naponta átlagosan 500 000 (!) ember fogyaszt antibiotikumot. Svédország például, ahol az antibiotikumok felelős használatára vonatkozó irányelveket már 20 éve gyakorlatba ültették, sikerült minimálisra csökkenteni az antibiotikum-fogyasztást, akárcsak Hollandiában, Németországban illetve a Balti államokban. Romániában azonban mind a háziorvosok (tisztelet a ritka kivételnek), mind pedig a kórházi szakorvosok gyakran a pontos kórkép felállítása helyett vetik be az antibiotikumot, ami valószínűleg pillanatnyi megoldást hoz, de hosszú távon megsínyli a szervezet, sőt az egész társadalom.

A Hunyad megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) ezúttal ismét felhívja a lakosság és az orvostársadalom figyelmét, hogy a vírusos megbetegedések (influenza, nátha stb.) esetében fölösleges és káros az antibiotikum használata. Úgyszintén mellőzni kell a lázcsillapítók túlzott fogyasztását, mellyel hosszú távon szintén többet ártunk, mint használunk. A téli időszakban gyakoribbá váló megfázások fő kezelési módszere a pár napos otthon ülés, vitamindús táplálkozás, meleg gyógyteák, növényi kivonatokból készült gyógyszeripari készítmények fogyasztása kellene hogy legyen. És természetesen fel kell keresni a háziorvost, akinek kötelessége a pontos diagnózis felállítása, és ennek megfelelő kezelés elrendelése.