Stabilitás kellene a tanügybe!

Az idei tanévtől a nyolcadik osztályt záró vizsgák eredménye 75%-ban határozza meg a középiskolai bejutást – jelentette be egy héttel az iskolakezdés előtt Remus Pricopie, tárcavezető. E változásról azonban az érintetteknek megoszlik a véleményük.

A legfőbb kifogás, melyet szülők, pedagógusok és diákok egyaránt megfogalmaztak, az oktatási tárca döntéseit jellemző kapkodásra vonatkozik. Több szülő is úgy véli: a nyolcadik végi felmérés eredményének felértékelődése egyfajta közelítés a régi felvételi rendszerhez és egyben az objektívebb rangsoroláshoz, ami önmagában jó. Ennek ellenére szülők és pedagógusok egyaránt nehezményezik, hogy ismét az utolsó száz méteren változik a vizsgarendszer. – Elvileg semmi gond nem volna a 75%-os arány bevezetésével. De ezt úgy kellett volna bevezetni, hogy mondjuk két év múlva lépjen érvénybe. A mostani hatodikosok tehát tudnák, hogyan készüljenek a nyolcadik végi vizsgára. De így, a hirtelen változás csak újabb bizonytalanságot szül a diákok, szülők körében – véli Orbán Julianna, számtantanárnő. Véleménye szerint az arányváltásnál sokkal sürgősebb és fontosabb lett volna a nyolcadik végi vizsga kizáró jellegének bevezetése. – Úgy vélem, a hazai tanügyi rendszernek egyik jelentős gondja az, hogy olyan diákok is bejuthatnak a középiskolai elméleti oktatásba, akik a nyolcadik végi képességvizsgán ötös alatti általánost érnek el. Sőt, az érvényben lévő elosztási rendszer olyan paradoxonokat is eredményez, hogy néhol az ilyen diákokkal telnek fel a matematika–informatika osztályok szabadon maradt helyei. Nem tudom, ki gondolhatja azt komolyan, hogy az a diák, aki nyolcadik végén nem képes ötöst írni a képességvizsgán, az négy év múlva le tud érettségizni. Hiszen nyilvánvaló, hogy ez esetben tudás szempontjából az alapok teljes hiányáról van szó. Ezt nem lehet a középiskolában pótolni!  – hangsúlyozza a sok évi tapasztalattal rendelkező számtantanárnő.

A szaktárca által bevezetett változás azonban leginkább azért aggasztja a szülőket, diákokat, mivel az utóbbi évek tapasztalata szerint az iskolai általánosok és a vizsgaeredmények között sok esetben jelentős eltérés mutatkozik. E jelenséget sokan az oktatásban tapasztalható szubjektív értékelés számlájára írják. Kun-Gazda Kinga Viola, magyar szakos tanárnő szerint azonban ez nem ennyire egyértelmű. – Bizonyos helyzetekben nem kizárt a szubjektív értékelés. A magam tapasztalatára építve azonban azt mondhatom, hogy a négyévi osztályzat és a vizsgaeredmény közti eltérés elsősorban a vizsgadrukknak tudható be. Nekem idén közepes osztályom volt, közepes osztályzatokkal. De a nyolcadik végi vizsgatételek sem voltak nehezek. Így aki év közben tanult, az a vizsgán is jól teljesített, aki nem, az nem. A vizsgadrukk miatt viszont a jobb diákok is elszúrtak olyan tételeket, amiket tudásuk alapján simán megoldhattak volna – magyarázza a tanárnő. S bár tapasztalata alapján állítja, hogy a nyolcadikosok többsége éretlen egy komolyabb vizsgára, mégis úgy véli, a legjobb megoldás a középiskolai felvételi visszaállítása volna. Ezt azonban semmiképp sem szabad a jelenlegi stílusban, azaz máról holnapra bevezetni. – Igazából az idén első osztályba iratkozó gyermeknek, illetve szüleinek pontosan tudni kéne már, hogy milyen vizsgarendszerrel kell a 12 év során szembenézniük. Véleményem szerint, ez a minisztériumi szinten tapasztalható ide-oda kapkodás az egyik fő oka annak, hogy a diákok nem veszik komolyan a tanulást, a vizsgákra való készülést, hanem sokszor a szerencsére bízzák magukat – véli a tanárnő. Kollégáival egyetemben a legfontosabbnak a vizsgarendszerek stabilitását és az új tanügyi törvényben szereplő változások fokozatos lés következetes bevezetését látná.